Szuflé! Ennél csokisabb már csak a triplacsokis muffin lehet!

A nyúl nem ugrált még erre, pedig úgy vártam, hogy jön, mert akkor én jól megfoghattam volna, hogy csinálhassak belőle ezt is, azt is a tavasz lenge fuvallatával fűszerezve. Erre se nyúl, se tavaszi fuvallat. Ellenben van helyett eső, felhő, szürkeség, depi. Ez utóbbi persze nem igaz, mert semmi okom arra, hogy magamra húzzam a paplant és nyöszögve sajnáltassam magamat egész nap. Korán reggel megmutattam magamat a frissen mosott fehér kabátomban a városban, ami mellesleg olyan kihalt volt, hogy a kutya sem vette volna észre, ha némi tavalyi kosz maradt volna a rikító átmenetimen. Ennyit a nagy húsvéti forgatagról. Ettől függetlenül nem volt haszontalan ez a reggeli kirándulás. Felfedeztem magamnak egy szuper teret, találtam egy szuper kávézót, majdnem ettem egy szuper reggelit és szuperül kitaláltam, hogy ma csokit eszem csokival, szuflé formájában. Summázva az eddigi napot, felteszem a nem költőinek szánt kérdést: ugyan miért lennék szomorú az önként vállalt, magányos húsvét alatt, amikor ilyen remek dolgok történnek az emberrel? Zene bekapcs és jöhet a felfújódás! Nyulat meg fogok később!

Recept

190 gr 70%-os étcsoki gőz felett felolvasztva

55 gr vaj 1x1-es kockákra vágva

5 egész tojás, szétválasztva

1 ek holland ( jó minőségű) kakaópor

csipet só

A sütőt kapcsold be 230 fokra, miután pihent a massza 20-30 percet a hűtőben.

Az olvasztott csokiba adagoljuk bele a kakaóport és a vajat, keverjük simára. A csoki olvasztásánál vigyázzunk, hogy ne főzzük, hanem csak olvasszuk, mert kicsapódhat a kakaóvaj és nem olvadt lesz, hanem massza. Ilyenkor egy kevés vízzel finoman olvasszuk újra fel a gőz felett. ( egy fazékba tegyünk 3-4 dl vizet, forraljuk fel. Vegyük vissza a lángot, hogy csak gyöngyözzön. Tegyük a fazék tetejére a fém vagy üveg keverőtálat és óvatos kevergetéssel olvasszuk fel a csokit és a vajat).

Hagyjuk hűlni ( 45-46 fokra-ez az a hőmérséklet, amit már kényelmesen elbír az ujjunk, ha belenyomjuk), majd keverjük hozzá az összekevert tojássárgákat. Közben verjük fel a fehérjét nem túl kemény habbá pici sóval, majd óvatosan forgassuk a csokiba. Egy nagyobb kanálnyi habot bátran keverjünk hozzá, a többit tényleg óvatosan, forgatva, hogy ne essen össze. A sütőformákat kenjük ki vajjal, majd kakaóporral ügyesen hintsük ki őket. Adagoljuk ki a formákba a csokis krémet a forma háromnegyedéig, majd jó egy órára tegyük hűtőbe. 230 fokon, 13 percig süssük. Légkeveréssel 11 perc. Fémformában 8. Én porcelánban készítettem. Ne nyitogassuk a sütő ajtaját. A kész szuflét vegyük ki, pihentessük 20-30 másodpercet, majd óvatosan borítsuk ki egy tányérra. Forró a forma, konyharuhával tegyük. Gyümölccsel, fagyival tálaljuk. A közepének folyósnak kell, hogy legyen, úgy, mint a nagykönyvben. Ha túlsül, akkor az már muffin. Az is finom, de nem az igazi! Csak ügyesen.

Fehér spárgaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa!!!! Ááááááá!

Tegnap beharangoztam, ma pedig közzé is teszem a levesemet. Semmi extra, semmi faxni. Egyszerű, egyszerűbb, legegyszerűbb. Nem tudom, hogy miért van az, hogy emberek milliói tesznek tönkre olyan ízeket, zamatokat, élményeket túlfőzéssel, túlsózással, túl fűszerezéssel akár, amivel saját magukat fosztják meg egy olyan élménytől, amit egy kis odafigyeléssel vagy nyitottsággal átélhetnének, mindig minden körülmények között. A tavasznak legyen tavasz íze, spárgával, borsóval, karalábéval, retekkel, répával vagy új burgonyával. Legyen mára ez a feladat! Tanuljuk meg élvezni és érteni, újra felfedezni a zöldségek "istenadta" tehetségét.

Recept

40 dkg fehér spárga vékonyan meghámozva, feldarabolva

10 cm póréhagyma fehér része szintén karikázva

2-3 szem kicsi burgonya, hámozva, darabolva.

7 dl zöldség- vagy húsleves

1 dl tejszín

2 dkg vaj

egy tk olíva olaj

só, bors, friss szerecsendió

4-5 szem koktélparadicsom

A vajat olvaszd össze az olajjal egy lábosban. Add hozzá a hagymát és a paradicsomot. Sózd. Forgasd 2-3 percig, majd vedd ki a paradicsomokat, tedd félre. Forgasd a hagymát puhulásig 1-2 kanál leves segítségével. Tedd bele a spárgát, keverd össze, 3-4 perc után tedd bele a burgonyát is. Öntsd fel az levessel, főzd puhára a zöldségeket. Sózd, borsozd. Botmixer vagy turmix segítségével pürésítsd, majd nagy lyukú szűrőn passzírozd át, hogy ne legyenek benne zavaró rostok. Tedd vissza a tűzre, öntsd bele a tejszínt és forrald fel. Kóstold, reszelj bele egy késhegynyi szerecsent. Tálald iziben, tegyél bele egy-egy paradicsomot, locsold meg egy kis olívával és edd meg a tavaszt, úgy, ahogy van.

Spárgaaaaaaaaaaaaaaa

Végre kezd a spárgaszezon és tart durván egy hónapig! Igazából még nincs teljesen itt, de én nem bírtam magammal és belehúztam a tutiba. Spárga. A zöldségek királynője, nem véletlenül. Semmihez nem hasonlítható, fogható ellenben sok mindenhez adható, de legjobb magában. Mert ez az íz mindent megér és mindenért kárpótol. Létezik zöld és fehér változata, de egyre jobban terjed a lila színű is. Ez a fehér sípok fényt kapott verziója. Ezt azért írom, mert míg a zöld spárga fényen nevelkedik-igaz, csak nagyon rövid ideig, addig a fehér zöldség földkupac alatt, hogy megtartsa pompás, sárgás-opálos, vajszerű színét. A spárgát hajnalban szüretelik, becsüljük meg azok munkáját, akik miattunk kelnek korán ( a gépet is vezeti valaki). Azonnal hűteni kell, mert minél több időt tölt haszontalan, annál nagyobb az esélye, hogy fás lesz a drága. Az ideális a ceruza vastag, ami ennél vaskosabb, az bizony túlérett, nem is értem, hogy hogy van képe a boltosoknak ugyanannyi pénzt elkérni ezekért, mint az ideális méretűért. Szóval keressétek a sípot, de ne fújjátok, hanem egyétek.

Recept

1 csomag zöld spárga, megmosva, végeitől megszabadulva ( ha megvágjuk, látszik, hogy meddig fás. Minél idősebb, annál rövidebb része használható. A hegy nem legyen kinyílva. )

1 gerezd fokhagyma

fél dl olíva olaj

1 tojás

1 ek ecet

1 babér levél

2-3 szem egész bors

só

A tojáshoz egy lábosban forralj 1 liter vizet, add hozzá az ecetet, babért, borsot. Ha forr, óvatosan törd bele a tojást 2-3 percig hagyd éppen forrni. A fehérje szépen ráül a sárgára, így az nem fog keményre főni, folyós marad. Óvatosan szedd ki, tedd félre.

Forraljunk egy lábosba vizet, sózzuk. Tegyünk bele egy ek szódabikarbónát, ettől szép zöld marad. Ha forr a vizünk, tegyük bele a spárgát és 1,5 -2 percig főzzük. Az lenne a legjobb, ha állva tennéd a vízbe, hogy a feje nem a víztől puhuljon, hanem csak a gőztől. Ha megvan, azonnal tedd hideg vízbe, hogy leállítsuk a további puhulást és így a színe is megmarad harsánynak. Közben melegítsd az olajat egy serpenyőben, tedd bele a fokhagymát és 1 perc alatt forgasd át benne a sípokat. Tedd tányérra, öntsd le a fűszeres olajjal és egyből egyed, mert ez csak frissen az igazi. A tojást tedd a tetejére, vagy mellé. Pár pirítós igen passzol mellé.

Fújjátok, fújjátok!

Zöld, bab, mungó. Főzelék!

Ejj! Merre jártam, ne kérdezd! Itt vagyok már, ragyogok! És főzök is! Ma éppen mungóbab főzeléket egy kis füstölt ezzel, azzal. A babról annyit érdemes tudni, hogy létezik héj nélküli és héjas változata is. Az előbbi sárgás színű, az utóbbi zöld. Magas a fehérje, B, C vitamin és vas tartalma és már egyre több helyen lehet kapni, leginkább Bio boltokban. Elkészítése semmi ördögit nem rejt, olyan, mint a lencse vagy a bab. Milyen meglepő. Az ízében sem sok a különbség, bármelyik hüvelyessel felveszi a versenyt. Talán leginkább a feles borsóra emlékeztet. Készíthető belőle leves, főzelék, fasírt, köret, vega golyó és még ki tudja, hogy mennyi minden más. Határt csak a fantázia szabhat. Ne felejtsük el beáztatni legalább egy éjszakára. Én nem tettem, így fél óráig főtt.

Recept

30 dkg mungóbab éjszakára beáztatva, lemosva

1 fej vöröshagyma finomra vága

1 gerezd fokhagyma zúzva

1 csokor friss petrus finomra kaszabolva

1 pár füstölt virsli

4-5 szelet füstöl sonka

2 ek olíva olaj

2 ek rizs vagy hajdina liszt ( sima is jó, de ezekkel a lisztérzékenyek is ehetik)

só, bors

1 liter alaplé ( víz is jó, nagy duzzogva kockaleves)

1 tk lime vagy citromlé

1 dl tejföl

A hagymát fonnyaszd meg az olajon, majd add hozzá a lecsepegtetett babot. Forgasd össze, öntsd fel a folyadékkal, sózd, fokhagymázd és fedő alatt, 10-15 perc alatt főzd puhára. Ha elfőtte a levet, öntsd fel 3 dl vízzel. Közben a lisztet keverd ki a tejföllel és annyi langyos vízzel, hogy csomómentes legyen (2-3 ek), majd habard be a főzeléket. Citruslével, sóval, borssal friss petrussal fűszerezd.

Ezalatt serpenyőben 1 ek olajon süsd ki a sonkát és a vékony karikákra szeletelt virslit, amit tálaláskor a főzelék tetejére halmozhatsz.

Remek kis étel ez, bár ha jobban belegondolok, akkor igazából semmi extra dolog nem ugrik be tőle az agyamba. De ha figyelembe veszem, hogy remekül lúgosít, hogy kicsit változatosabbá teheti az étrendünket és ráadásul zöld is, akkor tőlem jöhet! Mondjuk félévente egyszer!

A csirke megette a lencsét! Mi meg őket!

Már- már unalmas lehet, hogy megint jön a vörös lencse, de higgyétek el, néha életmentő szerepet tud betölteni az életemben. Elmondom, hogy mire is gondolok, a tisztábban való látás kedvéért. Semmi anatómiai izé nincs a háttérben, nem kell arra gondolni, hogy beteg szegény és az orvos előírta neki a vörös lencse mértéktelen fogyasztását. Neem! Semmi ilyesmi! Csupán arról van itt szó, kérem szépen, hogy ha nem akarok rizst vagy krumplit enni egy jó tejszínes ragu mellé és talán még az is szempont, hogy túlzottan "mérgező" se legyen, akkor mindig kéznél van a legjobb színes barátom, aki nem puffaszt, nem kell áztatni, gyorsan megfő és ráadásul még finom is, ha jól elbánunk vele. Ezt ez a lencse mind tudja és azt se felejtem el neki, hogy eddig még soha nem okozott csalódást és nem utolsó sorban, már mindenhol kapható. Tessék bátran nekiállni, nem harapnak. Nem csak újévkor dukál ezt enni, mindig jó egy tál lencse. Főleg jó sok gombával, csirkével és sok-sok friss petrezselyemmel! Mert ez jön most!

Recept 2 főre

50 dkg csirkemell filé kockázva

150 gr vörös lencse

1 fej vöröshagyma finomra vágva, lepirítva, puhára

1 gerezd fokhagyma zúzva

1 csokor friss petrus nem annyira finomra vágva

200 gr csiperke megmosva, szeletelve

1 dl főtőtejszín

só, bors, szerecsendió

3-4 kanál olaj

A hagyma felét amit olajon lepirítottunk tegyük egy mélyebb serpenyőbe. A megmaradt felére öntsük rá a lencsét, pirítsuk pár percig majd kétszeres vízzel öntsük fel. 10-12 perc alatt megfő. Fontos! Ha felezett a lencse, kevesebb idő kell neki, ne főzzük rommá, mert főzeléket kapunk. De arra is figyeljünk, hogy egy picit maradjon fog kemény, mert a tejszínes mártásban még picit puhul majd.

A serpenyőt közepes lángon tartsuk, adjuk a hagymához a fokhagymát, 1 percig kevergessük, majd tegyük hozzá a húst.. Pirítsuk őket együtt folyamatos kevergetés mellett, sózzuk, borsozzuk. Ha a hús szépen kifehéredett, ráborítjuk a gombát, jól összeforgatjuk és tovább hevítjük. Ezt tehetjük fedő alatt is, akkor a gomba hamarabb összeesik és kiengedi a levét. Ha ezzel megvagyunk, hozzáöntjük a tejszínt és ha nem elég leves a ragu, adhatunk hozzá 0,5- 1 dl langyos vizet is. Forraljuk össze, de ne vadul, mert a tejszín hajlamos a kicsapódásra. Ha elértük a kívánt sűrűséget, reszeljünk bele szerecsendiót ( éppen csak érzékkel, mert nagyon intenzív), kóstoljuk meg, adjuk hozzá a petrezselyem felét, forgassuk össze a lencsével, ízesítsük és azonnal tálaljuk. Ha újra melegítjük, némi folyadékkal öntsük fel, mert a lencsénk magába szívja a szaftot. A legjobb, ha van egy kis alap levünk, de a víz is megteszi.

Remek egytálétel ez, nyári napokon hihetetlen jó érzés úgy vacsorázni, hogy nem kell órákat tölteni a tűz mellett, mégis főtt ételt tudunk az asztalra varázsolni. Mert ez tényleg varázslás!

Kukorica derce! Roston csirke! Ubisali!

Kis kalapom fekete, páva tollam van benne, ejj- hajj, ruca-ruca, kukorica derce! Ez a kis népi szösszenet jutott az eszembe a mai menü kapcsán, ami nem meglepő, hiszen kukorica kását főztem, jó sok vajjal, olívával és, hogy legyen benne valami friss és valami új is, sok-sok reszelt citromhéjjal és kevés citromlével is "megborsoztam", hogy menő és üde legyen. Hát, nem akarok szerénykedni, de sikerült. Persze, most is tudatában vagyok annak, hogy nem találtam fel azt a bizonyost, de 2 percig ilyenkor mindig arra gondolok, hogy ezt még biztos senki más nem kotyvasztotta ilyen formában és boldogan veregetem a vállamat mindaddig, amíg be nem pötyögöm a gúgliba, hogy citromos polenta és ki nem dobja, hogy összesen 171 ezer találat van ezen szóösszetétel kapcsán. Persze nekem nem is kell egy indiai manust felkérnem, hogy segítsen népszerűsíteni a termékemet. Eladja ez saját magát. Na, meg vele együtt a csirke és a fincsi uborkasaláta is. Nincs új a Nap alatt. Elég, ha mi itt vagyunk! Főzzetek!

Recept

1 liter víz, sózva, felforralva

1 dl tej

180 gr kukorica dara

5 dkg hideg vaj

4 ek olíva olaj

1 citrom reszelt héja

1 kk citromlé

só

30 dkg csirkemell, szeletelve

só, bors,

3-4 ek olaj a sütéshez

egy kisebb kígyóuborka, megmosva, szeletelve, sózva. ( fél mokkás) 20 percig hagyd állni, majd nyomkodd ki.

1:3 arányban ecet és víz (dl)

4 ek cukor

gerezd zúzott fokhagyma

só

Az ubi salit előre készítsd el, mert kell neki idő, míg az ízek összeérnek.

A kásához a vizet és a tejet forraljuk fel, sózzuk. Adjuk hozzá a kukorica darát, majd főzzük készre. Nagyjából 15-20 perc a főzési idő, függ a dara minőségétől, durvaságától. A lényeg, hogy ne ropogjon a fogad alatt a dara. Add hozzá a hideg vajat, apránként, majd az olajat és a citrom héját, levét. Keverd össze, kóstold és ha kell még sózd, borsozd.( A saláta ecethez a cukrot keverd össze az ecettel, oldódásig, majd öntsd rá a vizet, sózd. A kinyomkodott uborkát tedd bele, fokhagymázd és hűtőben pár órát érleld.)

A csirkét sózd, borsozd, süsd készre, de vigyázz, hogy ne szárítsd ki.

Kicsit azt érzem, hogy ezt az ételt gyorsabb elkészíteni, mint leírni a metódust. Könnyű, gyors, egyszerű, finom. Tessék! Tessék! Nyakaljatok mellé hideg, száraz, fehéret! Bort!

Medvehagyma! Brumm a tejbe!

Hát ki vagyok én, hogy ne álljak be abba a sorba, ami a medvehagymát felhasználók táborát illeti? Itt a szezon, boldog- boldogtalan árulja piacon, utcán, aluljáróban, boltban, otthon, kapualjban és még ki tudja, hogy mennyi lehetetlen helyen. Nagy az őrület, de ezzel nincs is semmi baj! Mindig jön valami olyan dolog, ami éppen "trendi", aztán pár év alatt el is kopik, megszokottá, mondhatni unalmassá válik szépen-lassan. Kell ez ma már mindenkinek, a konyha sem lehet kivétel, már ami a fogyasztói társadalmat illeti. Fogyasszuk hát lelkesen ezt az intenzív ízű, könnyen és változatosan elkészíthető, némileg " illatos" ám annál hatásosabb vad fokhagymát, ami úgy terem az erdőben kora tavasszal, mint a búza Péter, Pálkor! Én ma pesztót csináltam belőle, de rakhatjuk natúr vaj- vagy sajtkrémbe, ehetjük frissen is, szendvicsbe, saláta helyett, pürésítve krémlevesbe, fagyaszthatjuk, hogy jusson télire is, de nem sokáig húzzuk az időt, mert a szezon 1-2 hét alatt elszalad és utána várhatunk kerek egy évet, hogy újra hozzájussunk piacon, utcán, kapualjban, boltban, erdőben....

Recept

nagy csokor friss medvehagyma megmosva, sós vízben 10-15 másodpercig forrázva, hideg vízben lehűtve ( megtartja a zöld színét és könnyebben pürésíthető)

5 dkg pirított dió vagy fenyőmag vagy mogyoró

1 dl olíva olaj

só, bors

ínyencek tehetnek bele 1 ek reszelt parmezánt is

A forrázott hagymát tegyük egy hengeres edénye, adjuk hozzá az olajat és a többi hozzávalót is. Botmixerrel pürésítsük, kóstoljuk, majd gondoljuk végig, hogy tésztával, főzelékkel, levessel vagy sült hússal párosítjuk e.

Nekem egy nem túl klasszikus babfőzelék jutott, pirított sonkacsíkokkal.

Brrrrrr! Nagyon fincsi!

A krumpli paprikás! Jó sok kolbásszal!

Nem érdekel, hogy ki mit gondol! Egy jó paprikás krumpli éppúgy megállja a helyét ebben a blogban, mint egy bármilyen más, igencsak pénztárcát szaggató finomság. Nem is tudom, hogy mikor ettem utoljára. Arra meg már végképp nem veszem rá az agyamat, hogy törje magát azon, hogy főzni mikor főztem legutóbb. Fene se tudja, hogy miért jött az ötlet, talán az ajándékba kapott csabai szalámi adta az ihletet, vagy a maradék krumpli, ami még 2010-ből maradt rám, fogalmam sincs. De az is lehet, hogy a múltkori vidéki látogatáson beígért és nem teljesített menü az okozója a mai ebédemnek? Ez is lehet! Gondoltam egyet és megfőztem. Pont. Nem kell mindig kaviár! Menjetek ki a kertbe (ha van) és élvezzétek a csodás Napsütést! Bográcsban meg rotyogjon a krumpli!

De annyi biztos, hogy előételnek legközelebb is kolbászos kenyeret fogok enni, mert megérdemlem!

Recept

1 kg főzni való burgonya, hámozva, mosva, darabolva

2 közepes fej vöröshagyma finomra vágva

1 nagyobb gerezd fokhagyma zúzva

1 ek pirospaprika

1 babérlevél

3-4 csipet őrölt kömény

3-4 csipet szárított majoránna

só, bors,erős paprika ízlés szerint

5-6 karika csabai szalámi, vagy bármilyen finom kolbász

savanyúság, kenyér

1 ek sertészsír

Olvaszd fel a zsírt egy lábosban. Add hozzá a vöröshagymát és párold puhára. Közben sózd. Ha megpuhult, add hozzá a fokhagymát és 1-2 percig ezt is dinsztelt. Húzd félre a tűzről, add hozzá a paprikát, keverd el a hagymával, majd add hozzá a burgonyát, jól keverd össze, majd öntsd fel 1 pohár hideg vízzel. (2 dl). Ha sok szafttal szereted, több vizet adj hozzá. Add hozzá a fűszereket, a kolbászt és fedő alatt főzd negyed órát. Kóstold meg, ízesítsd, ha nem elég intenzív. Friss kenyérrel és valami nagyon házi savanyúsággal kínáld, mert azt hiszem, hogy ez a kaja így az igazi. Nem túl trendi étek, de kit érdekel! Olyan jó befalni egy nagy tányérral, hogy aztán kifeküdj az ágyra, mert mozdulni sem bírsz! A tányért ér kitunkolni a végén!

Fügelekvár a piskótában? Nyámííííí!

Ma újra beborult, de én nem engedtem a szürkeségnek. Ilyenkor hajlamos az ember mély depresszióba zuhanni és mindenféle sötét gondolatoknak teret adni. Mivel Napot maximum csak rajzolni tudok, így ezt a formáját nem választhattam az örömtevésnek. Bár ha jobban belegondolok, a rajzolás is lehet pozitív hatással hangulatunkra, mondjuk ha készítünk egy jó nagy kamu Napkorongot! Szóval én azt ötlöttem ki, hogy sütök egy teljesen egyszerű piskótát, megédesítve némi fügelekvárral és ezzel vigasztalom magamat ezen a komor pénteken. Remélem, hogy Nektek is kedvet csinálok hozzá és ha talán nem is a mai napon, de mondjuk a hétvégén megsütitek és egy jó adag kakaóval, vagy ha az idő melegebbre fordul, vanília fagyival tesztelitek. A piskóta egy kis csalafintaságot tartalmaz, de nyugalom semmi macera, éppen csak egy kis plusz kényeztetés szájnak, szemnek, gyomornak! Mondtam már, hogy imádom, amikor friss piskóta illata lengi be az egész lakást?

Recept

6 tojás, különválasztva

4 púpozott ek liszt

3 púpozott ek cukor

csipet só

5 ek sűrű füge, vagy bármilyen más jam

100 gr szeletelt mandula egy kanál cukorral finomra darálva

1 tk sütőpor (nem kötelező)

A sütőt kapcsod be és melegítsd elő 180 fokra.

A tojások fehérjét verd habosra és tedd hűtőbe. ( tiszta, száraz eszközöket használj, a tojás legyen szobahőm). Ugyan azzal a habverővel kezd el habosítani a sárgáját egy kanál cukorral, majd folyamatosan adagold hozzá a többi cukrot is. Ha ezzel is megvagy, kanalanként add hozzá a lisztet és határozott mozdulatokkal keverd a felét a sárgájához. Ha megvagy, add hozzá a fehérjét 3 részletben, de vigyázz! Nagyon figyelj, hogy ne törd össze a habot. Nem keverni, határozottan forgatni! A legvégén a maradék lisztet és mandulaport is keverd hozzá, szintén nagyon óvatosan, de határozottan. Ha használsz sütőport, akkor keverd a liszthez.

Egy 22-es tortaformát vajazz ki és hintsd ki liszttel. Töltsd bele a masszát, a lekvárt "potyogtasd" bele 12-15 ponton, mintha meggyszemek lennének és süsd 18-20 percig.

Megsül, kihűt, megesz! Pofon egyszerű! Adjatok hozzá bármit! rátok bízom! Töltsd, vond be csokival, szárnyaljon a fantázia! De magában is zabálnivaló!