Nem érdekel, hogy ki mit gondol! Egy jó paprikás krumpli éppúgy megállja a helyét ebben a blogban, mint egy bármilyen más, igencsak pénztárcát szaggató finomság. Nem is tudom, hogy mikor ettem utoljára. Arra meg már végképp nem veszem rá az agyamat, hogy törje magát azon, hogy főzni mikor főztem legutóbb. Fene se tudja, hogy miért jött az ötlet, talán az ajándékba kapott csabai szalámi adta az ihletet, vagy a maradék krumpli, ami még 2010-ből maradt rám, fogalmam sincs. De az is lehet, hogy a múltkori vidéki látogatáson beígért és nem teljesített menü az okozója a mai ebédemnek? Ez is lehet! Gondoltam egyet és megfőztem. Pont. Nem kell mindig kaviár! Menjetek ki a kertbe (ha van) és élvezzétek a csodás Napsütést! Bográcsban meg rotyogjon a krumpli!
De annyi biztos, hogy előételnek legközelebb is kolbászos kenyeret fogok enni, mert megérdemlem!
Recept
1 kg főzni való burgonya, hámozva, mosva, darabolva
2 közepes fej vöröshagyma finomra vágva
1 nagyobb gerezd fokhagyma zúzva
1 ek pirospaprika
1 babérlevél
3-4 csipet őrölt kömény
3-4 csipet szárított majoránna
só, bors,erős paprika ízlés szerint
5-6 karika csabai szalámi, vagy bármilyen finom kolbász
savanyúság, kenyér
1 ek sertészsír
Olvaszd fel a zsírt egy lábosban. Add hozzá a vöröshagymát és párold puhára. Közben sózd. Ha megpuhult, add hozzá a fokhagymát és 1-2 percig ezt is dinsztelt. Húzd félre a tűzről, add hozzá a paprikát, keverd el a hagymával, majd add hozzá a burgonyát, jól keverd össze, majd öntsd fel 1 pohár hideg vízzel. (2 dl). Ha sok szafttal szereted, több vizet adj hozzá. Add hozzá a fűszereket, a kolbászt és fedő alatt főzd negyed órát. Kóstold meg, ízesítsd, ha nem elég intenzív. Friss kenyérrel és valami nagyon házi savanyúsággal kínáld, mert azt hiszem, hogy ez a kaja így az igazi. Nem túl trendi étek, de kit érdekel! Olyan jó befalni egy nagy tányérral, hogy aztán kifeküdj az ágyra, mert mozdulni sem bírsz! A tányért ér kitunkolni a végén!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése