A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csoki. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csoki. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. április 25., hétfő

Szuflé! Ennél csokisabb már csak a triplacsokis muffin lehet!


A nyúl nem ugrált még erre, pedig úgy vártam, hogy jön, mert akkor én jól megfoghattam volna, hogy csinálhassak belőle ezt is, azt is a tavasz lenge fuvallatával fűszerezve. Erre se nyúl, se tavaszi fuvallat. Ellenben van helyett eső, felhő, szürkeség, depi. Ez utóbbi persze nem igaz, mert semmi okom arra, hogy magamra húzzam a paplant és nyöszögve sajnáltassam magamat egész nap. Korán reggel megmutattam magamat a frissen mosott fehér kabátomban a városban, ami mellesleg olyan kihalt volt, hogy a kutya sem vette volna észre, ha némi tavalyi kosz maradt volna a rikító átmenetimen. Ennyit a nagy húsvéti forgatagról. Ettől függetlenül nem volt haszontalan ez a reggeli kirándulás. Felfedeztem magamnak egy szuper teret, találtam egy szuper kávézót, majdnem ettem egy szuper reggelit és szuperül kitaláltam, hogy ma csokit eszem csokival, szuflé formájában. Summázva az eddigi napot, felteszem a nem költőinek szánt kérdést: ugyan miért lennék szomorú az önként vállalt, magányos húsvét alatt, amikor ilyen remek dolgok történnek az emberrel? Zene bekapcs és jöhet a felfújódás! Nyulat meg fogok később!

Recept

190 gr 70%-os étcsoki gőz felett felolvasztva
55 gr vaj 1x1-es kockákra vágva
5 egész tojás, szétválasztva
1 ek holland ( jó minőségű) kakaópor
csipet só

A sütőt kapcsold be 230 fokra, miután pihent a massza 20-30 percet a hűtőben.
Az olvasztott csokiba adagoljuk bele a kakaóport és a vajat, keverjük simára. A csoki olvasztásánál vigyázzunk, hogy ne főzzük, hanem csak olvasszuk, mert kicsapódhat a kakaóvaj és nem olvadt lesz, hanem massza. Ilyenkor egy kevés vízzel finoman olvasszuk újra fel a gőz felett. ( egy fazékba tegyünk 3-4 dl vizet, forraljuk fel. Vegyük vissza a lángot, hogy csak gyöngyözzön. Tegyük a fazék tetejére a fém vagy üveg keverőtálat és óvatos kevergetéssel olvasszuk fel a csokit és a vajat).
Hagyjuk hűlni ( 45-46 fokra-ez az a hőmérséklet, amit már kényelmesen elbír az ujjunk, ha belenyomjuk), majd keverjük hozzá az összekevert tojássárgákat. Közben verjük fel a fehérjét nem túl kemény habbá pici sóval, majd óvatosan forgassuk a csokiba. Egy nagyobb kanálnyi habot bátran keverjünk hozzá, a többit tényleg óvatosan, forgatva, hogy ne essen össze. A sütőformákat kenjük ki vajjal, majd kakaóporral ügyesen hintsük ki őket. Adagoljuk ki a formákba a csokis krémet a forma háromnegyedéig, majd jó egy órára tegyük hűtőbe. 230 fokon, 13 percig süssük. Légkeveréssel 11 perc. Fémformában 8. Én porcelánban készítettem. Ne nyitogassuk a sütő ajtaját. A kész szuflét vegyük ki, pihentessük 20-30 másodpercet, majd óvatosan borítsuk ki egy tányérra. Forró a forma, konyharuhával tegyük. Gyümölccsel, fagyival tálaljuk. A közepének folyósnak kell, hogy legyen, úgy, mint a nagykönyvben. Ha túlsül, akkor az már muffin. Az is finom, de nem az igazi! Csak ügyesen.

2011. február 27., vasárnap

A farsang farka! Fánk a pofánkba!


Hetek óta halogatom az idei fánk sütést. Nem azért mert macerás és nem is azért mert kedvem nem volt hozzá. Egyszerűen csak halogattam. Pont. De ma végre felvettem a kesztyűt és szembe néztem a nagy feladattal. 5 perc alatt hoztam meg a döntést. Sütök! Persze se élesztő, se tojás nem volt itthon, így első körben rohanás a közértbe, (ilyenkor imádom, hogy vasárnap is sopingolhatok) megvettem a hozzávalókat és azon örvendeztem, hogy milyen jó, hogy van egy tuti receptem, amivel még soha nem vallottam szégyent a nagyérdemű fogyasztóim előtt. Egyébként tényleg a jó recept és a türelem a titka a könnyű, omlós tésztájú fánknak, mert azt a kifogást nem tudom elfogadni, hogy olyan izé, amikor ragacsos a kezem a tésztától, vagy, hogy én nem is tudok sütni, de a kedvencem az, hogy minek süssek, úgy sem fog sikerülni. Hát igen. Nem vagyunk egyformák. Szerencsére.

Szóval süssünk fánkot, pláne, ha eladó sorban vagyunk, hiszen ennek a sütinek, mily meglepő, de a szerelemhez van köze. Azt olvastam, hogy régen, ha egy fiatal legény megosztotta a fánkját egy ifjú leánnyal, akkor ez az esemény felért egy eljegyzéssel. Mivel a fánkon körbefutó csík a jegygyűrűt szimbolizálja, annak elfogyasztása jelképesen ugyan, de összekötötte a habzsoló párt. Ezek után jól gondoljátok meg, hogy kivel osztjátok meg ezeket a nagyszerű, édes korongokat. A farsang jó! Süssünk fánkot! Ezret!

Recept

fél kg lisz
2 dl langyos tej
5 tojás sárgája
5 dkg élesztő
1 csipet só
1 ek rum
5 dkg porcukor
8 dkg vaj olvasztva

Olaj a sütéshez.

Az élesztőt, a tejet és a porcukrot tedd egy nagyobb keverőtálba és 15 percig hagyd pihenni. Szépen felfut az élesztő. Szitáld rá a lisztet (fontos momentum) add hozzá az olvasztott vajat, tojások sárgáját, sót, rumot. Keverd össze, majd lisztes deszkán gyúrd simává. Takard le, és jó fél órát meleg helyen keleszd. (én bemelegítem a sütőt 50 fokra és beteszem nyitott ajtónál a sütőbe a tálat) . Ha kétszeresére kelt, tedd ki a tésztát lisztezett deszkára és nyújtsd ki másfél centi vastagra. Ha ezzel megvagy, szaggass 6-7 cm átmérőjű korongokat, határozott, tekerő mozdulattal. A visszamaradt nyesedéket gyúrd újra és végezd el a szaggatást azon is. Ha megvagy, takard le a fánkokat és pihentesd további negyed órát, letakarva. Ennek a pihentetésnek is fontos szerepe van, ne hagyd ki, mert itt még kel a tészta. Ezután az ujjaddal nyomkodj mélyedéseket a fánkok közepére és előmelegített olajban kezd el sütni. Végezz próbasütést, nehogy forró legyen az olaj. Mert ha ilyen, akkor kívül hamar megsül, belül viszont nyers marad.

A fánkokat a lyukas felével lefelé tedd az olajba, majd 2-3 percig fedő alatt süsd őket. Így biztosítod a szalagot a peremére. A másik oldalt nem kell fedő alatt sütni. A kész fánkokat itasd le konyhai papírtörlővel, porcukrozd meg őket és jó sok lekvárral tömd tele a hasadat. Egyéb változat: olvasztott csokival, juharsziruppal, puncspudinggal! Köszi a tippeket Csontos Ági!

Imádom a farsangot! Imádom a fánkot! Egy évig megint nem eszem! Kidurranok! Bilagitot nekem!

2011. február 4., péntek

Na csőke! Eljött a búcsú ideje? A fekete erdő torta mindig szívből jött!




Igen, el!

Tegnap születésnapra mentem és ilyenkor soha nem esem pánikba az ajándékot illetően. Mit is vihetne egy magamfajta szakácsember meglepinek, ha nem egy házi sütési tortát?
Ehhez értek. Ha asztalos lennék biztos, hogy kisbútort forgácsolnék kuglifából, vagy baltával faragnék torzót.

De nekem fakanál ragadt a kezembe, így marad a sütés-főzés.
Egyetlen bökkenő akad csak ilyenkor. A torta kiválasztása. Könnyű a helyzet, ha az ember tudja, hogy mi a kedvenc. Mert az egyértelmű választás. De itt az is szempont volt, hogy jusson is, maradjon is. Mármint nekem a végére. Osztottam szoroztam és végül a fekete erdő mellett döntöttem. Egyrészt, mert nagyon szeretem, másrészt, mert szerintem mindenki nagyon szereti.
Régebben volt egy tuti receptem, azt sütöttem boldog- boldogtalannak. De ez a tegnapi esemény nem hétköznapi volt, szóval nyugdíjba küldtem az öreget és előhúztam valami újat a nagy lexikon legmélyebb bugyrából. Nálam a mérce a Daubner torta, soha olyan finomat nem ettem még. De szerénység nélkül mondhatom, hogy ez a recept megközelíti a híres cuki csoda desszertjét. 2 dologban tértem el az alaprecepttől. A legfontosabb, hogy nekem kevés volt benne a pálinka, szóval legközelebb duplázom az adagot. A másik kontárkodás pedig csak annyi, hogy a lecsepegtetett meggyszemeket cukrozott darált dióba forgattam, hogy még véletlenül se áztassa el a pompás tejszínhab felhőt.

Bevallom, hogy elégedett voltam az eredménnyel, semmi szerénység, vagy ilyesmi. Ami jó, az jó.
Persze kellett hozzá az akarat is, mert ha valami nem szeretetből jön, annak soha nem lesz jó a vége. Közhely, de az ételen is megérzed, ha az kapkodva, stresszel fűszerezetten kerül a tányérodra. Valahogy érzed benne a gondoskodás hiányát. Évi tortájában ebből nem volt hiány.
Mert bár lehet nyálas a következő gondolat, de ebben a tortában benne volt volt a lelkem egyik fele, a másik pedig a dalban, amit este kissé remegő lábbakkal adtam át jelképesen.
A bátorságért köszönet Erdős Gábor barátomnak, aki nem hagyta, hogy a dal csak álom maradjon.

Drága Évi! Innen is kívánok nagyon sok boldogságot Neked!


Recept-piskótához

35 g liszt
35 g keményítő
35 g kakaó ( jó Holland)
8 tojás
75 dkg cukor
75 dkg porcukor
75 g vaj

1 üveg meggybefőtt, lecsepegtetve
20 dkg cukros diódara
1 tábla jó minőségű étcsoki (min. 65 % kakaóval)

Cukorsziruphoz

fél dl cserkó pálesz
18 cl dl víz
100 g porcukor

Tejszínhabhoz

80 ml habtejszín
2 zacskó habfixáló (én teszek bele olyankor, ha soká kerül átadásra)
2 tasak vaníliás cukor

A piskótát érdemes az előző napon megsütni, hogy könnyen lehessen vele dolgozni, ne kelljen várni, hogy kihűljön. Mert melegen nem lehet belekenni a tejszínt, ugyebár.Sütőt melegítsd elő 190 fokra.
Szitáld össze a lisztet, kakaót és a keményítőt. Olvaszd fel a vajat. 8 sárgáját verd fel 75 g cukorral. A fehérjét szintén verd fel félkemény habbá, majd fokozatosan adagold hozzá a porcukit. A hab negyedét vedd ki a tálból és add a cukros-tojásos keverékhez, dolgozd össze. Ehhez add a kakaós lisztet, amit laza, keverő mozdulatokkal beleforgatunk a sárga masszába.

Vegyél ki 3 kanálnyit és keverd össze az olvasztott vajjal és keverd össze őket. Ezt a két keveréket óvatosan forgasd bele a maradék fehérjehabba. Tudom, hogy kicsit macerás, de ez az alapja a tökéletes piskótának. Vajazz ki egy 22 cm-es tortaformát, lisztezd körbe, majd öntsd bele a masszát és süsd 25-30 percig. Ne nyitogasd. Ha lejárt az idő, végezz tűpróbát. Ha tapadt rá még massza, süsd még 5-6 percig.

Míg sül a piskóta, egy kisebb edényben forrald össze a vizet, cukrot, pálinkát. Nos, itt lehet duplázni a páleszt, csak akkor a víz legyen kevesebb. 2-3 perc elég, hogy összeforrjon.
Ha megvagy ezzel is, verd fel a tejszínhabot is, amit ugye jó hidegen kell használni. Ha nem hideg, nem fog felverődni. Biztonság kedvéért a keverőtálad tedd be a fagyasztóba, már ha befér.
Szóval géppel fokozatosan gyorsuló tempóval verd habbá a tejszínt, majd a vége felé add hozzá a vaníliás cukrot és a habfixálót. Ne verd túl, mert akkor édese vajat kasz. Nehéz időt mondani, hogy meddig verd. 5-6 perc. kb. De folyamatosan ellenőrizd a keménységet. :)

A tortalapot vágd 3 egyforma karikára. Locsold meg őket egyenként a pálinkás sziruppal, ázzon át. Ne sajnáld.
Aztán kenj az alsó rétegre annyi habot, hogy utána bele tudjál nyomkodni 30 szem dióba forgatott meggyet. Kb. 1.5 cm magas habbal számolj. Aztán erre jöhet a középső lap, ami szintán áztatott. Erre megint hab, majd diós meggy. A tetejére már csak hab megy, ami jusson a szélére is, ügyesen vond be habbal. Díszítsd annyi meggyel, amennyi szeletet gondolsz (mondjuk 10) és reszelj rá étcsokit, amivel szépen dekorálhatsz.

Hagyd állni pár órát és utána hagyd magad átadni az élvezetnek. Remek kis tortát csináltál, büszke lehetsz magadra. Ne aggódj, nem fogod tudni abbahagyni. Én a tálat is kinyaltam és hajnali 3kor egy nagy nyelvnyomos porcelánnal vonultam végig nagy büszkén a városon. Aki látott, annak innen is HELLO! :)

2011. január 12., szerda

Szex? Keksz? Az egyikért fizetnék!

Sportolj minden nap! Táplálkozz egészségesen minden nap! Ne csak a testedet, hanem a lelkedet is tápláld! Persze minden nap!
Nos, nekem ezekből az okosságokból a mai napra elegem lett, így olyan mélyre süllyedtem el a fertőben, hogy onnan már csak daruval lehet kicibálni. Az is lehet, hogy kettővel, de megérte.
Semmi sport, semmi diéta, semmi egészség! (KFC, keksz hegyek, cukros üdítő, zéró testmozgás)

Pár napja egy érdekes cikkbe futottam bele az Origon, (http://www.origo.hu/egeszseg/20110110-tomjuk-magunkba-a-transzzsirsavakat-a-napolyikkal-kekszekkel.html) ami a káros és az egészséges zsírokról szólt. Mivel érdekel a téma és hát valami közöm is volt megboldogult süldő koromban a szakmához, beleástam magamat és bevallom őszintén, hogy sok érdekes infóval lettem gazdagabb.
Arról persze nem tudtak meggyőzni, hogy a margarin egészséges és arról sem, hogy csak azért, mert a Mekik csökkentették az olajban a transz-zsírsavakat (persze csökkentették, de ettől még az a krumpli ugyanúgy káros az egészségre) nyugodtabb lelkiismerettel falhatom a gyorséttermi kajákat. Arra viszont nagyon jó volt, hogy megerősítse bennem azt a tényt, amit eddig is sejtettem, hogy amit saját magam készítek el otthon, azt bátran adhatom azoknak, akiket szeretek, mert biztos lehetek benne, hogy nem mérget próbálok meg letolni a torkukon. (A szándékos mérgezés más tészta.)

A cikk kitért arra is, hogy nem is gondolnánk, hogy a kekszek, csipszek és a különböző sütőmargarinos sütemények mennyi, de mennyi mérget tartalmaznak.
Szóval nem elég, hogy hízunk tőlük, mint a disznók, de szépen lassan infarktust, agyérgörcsöt és érszűkületet okozunk saját magunknak. Igen, ez nagyon jól megy nekünk, civilizált gondolkodóknak.

Igazából senkit sem akarok lebeszélni ezekről, (én is fogyasztó vagyok) mert elfogadom, hogy könnyebb kibontani egy csipszet vagy egy kekszes zacskót, mint nekiállni pucolni, szeletelni, vagdosni, gyúrni, keverni, méricskélni, stb., de szentül hiszem, hogy ez a keksz, amit ma sütöttem és teszek közkincsé még a legügyefogyottabb konyhakibicnek sem jelenthet kihívást.

Ez a ropogós "csodafalat" a kedvenc sütis könyvemből lopott és egy kicsit átdolgozott recept alapján készült, beleadva egy kis pluszt.
A könnyen elkészíthető alapmasszát olyan ízzel bolondíthatjuk meg, amihez éppen kedvünk van.
Én 4 ízt kombináltam egymással, 2-2 leosztásban.
Az egyik, (hogy ne a levegőbe beszéljek) narancsos-sárgarépás lett, a másik pedig csilis-csokis.
Hejj! Senki nem mondta, hogy felfedeztem a spanyolviaszt, de azt még elárulom, hogy a csokis verziót megpofoztam egy kis Franciaországból kapott sóvirággal (köszönet Vikinek, Lacásnak) amitől olyan hihetetlen utóbábábumm vége lesz az egész ízorgiának, hogy az valami csuda.
Azaz nem is csuda, hiszen tudjuk, hogy a só kiemeli az ízeket, de a sóvirág pont attól különleges, hogy nem azt a durva, csípős, sós ízhatást érzed, hanem egy finom, kellemes "újra akarom érezni" ízvilágot, hosszan hangsúlyozva jelen esetben a csoki és chili karakterét.
Gyerekek! Olyan nehéz erről beszélni, mint a táncról vagy mondjuk a zenéről. De higgyétek el, megéri beszerezni a sóvirágot. (Fleur de Sel-kapható:Culinaris, legtöbb hipermarket, delikáteszek)

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezt a kekszet karácsonyra szoktam sütni és ez a mostani ünnep előtt sem volt másképp. De bevallom, hogy szénné égett és ugye rákot azért ne akarjak alapon, a kuka lett a befogadó. Vikivel próbáltuk vakargatni, de 1 vakarás után mindketten feladtuk.
Lehet, hogy most éreztem a késztetést,mert maradt a levegőben valami hiány az ünnepek kapcsán?
Lehet, hogy a szervezetem jelezte, hogy elég már a sportból és a feszes étrendből?
Lehet, hogy csak egyszerűen sütni akartam?
Nem tudom. De most azt érzem, hogy az egész világot megetetném vele :)

Az eredeti recept vaníliás cukrot ír. Én vettem rudat és igazi magokat kevertem az alapba és a visszamaradt héjából pedig kitalálható mi született: IgeeeeN!!! Házi vaníliás cukrot!!!! Ügyesek vagytok Gyerekek! :) Jár a buksivakarás!


A recept és az elkészítés:

400 gr búzaliszt (átszitálva)
130 gr rétesliszt vagy kukoricaliszt (én barna rizslisztet használtam)
4 tk sütőpor
200 gr kristálycukor
1 narancs
2 tojás
250 gr puha vaj
200 gr jó minőségű étcsoki (min. 65% kakaóval)
1 szál répa
1 rúd vanília
1 kk sóvirág
1 csilipaprika (szárított is jó, vagy cayenne bors)

Kapcsold be a sütőt 180 fokra (5-ös fokozat)
A répát megpucolom, kis lyukú reszelőn lereszelem, hozzáadom 1 narancs lereszelt héját majd kevés narancslével (pár csepp) 1-2 percig serpenyőben fonnyasztom. Tányérra teszem, hogy gyorsan kihűljön.
A csokit apró darabokra vágd, a csilit szintén (mag nélkül, kevésbé lesz veszett az erőssége).
A mennyiségeket tessék pontosan kimérni, mert ezen múlik a siker. A többi gyerekjáték.
A kétféle lisztet, a sütőport, a cukrot, vaníliát, (hosszában kettévágjuk, magokat kés élével kikapargatjuk) a vajat és a tojásokat összekeverjük, összedolgozzuk. Fontos, hogy a vaj puha legyen, mert így tényleg gyorsan összeáll a tészta.
Kettészedem.
Az egyik felébe a kihűlt répás-narancsos mix kerül, a másikba pedig a csilis-csokis keverék, a sóval együtt.
Gyorsan összedolgozom (én először a narancsost majd ugyan abban az edényben a csokist maceráltam), hogy a vaj ne lágyuljon meg túlságosan, majd 5 cm széles és kb. 1 cm magas téglalapot formázunk belőlük. Alufóliába csomagolom, és jó egy órát a hűtőben dermesztem. Te is, mert nem lesz elég kemény a szeleteléshez.
A megkeményedett rudakat :) deszkára tedd és fél cm vastagra szeleteld, majd sütőpapírral kibélelt tepsire kb. 3 cm távolságra pakolászd fel a szeleteket és süsd 10-12 percig, majd hagyd pihenni és élvezd!

Szóval a kérdés: szexért vagy ezért a kekszért fizetnék e inkább?