Ez egy tészta, ami sonkás. Vagy nem!

Ma futni voltam és roppant kívántam egy kis szénhidrátot, de úgy, iziben. Nos, ilyenkor vagy megkenek egy szelet kenyeret némi krémmel, teszek rá azt, amit találok és befalom nagy kedvvel, vagy előveszek egy zacskó tésztát és kitalálok rá valami hip-hop szószt és határok nélkül tömöm magamba, mintha fizetnének érte. Nem tehetek róla! Én már csak ilyen vagyok! És különben is! A tészta akkor jó, ha csúszós! Hát tehetek én róla, hogy az egész maradéktalanul csúszik le a nyelőcsövemen? Azt hiszem, hogy ebben az egyenletben én nem is vagyok meghatározó tényező! Már nem emlékszem, hogy, hogy is hívják az ilyet, de nem is ez a lényeg. Elvesztem az eszemet és mire észbe kapok, csak hűlt helyét találom a mindennek. Mert mi egy jó tészta titka? Ne legyen túlfőzve, legyen egyszerű, laktató és finom. Pofon egyszerű. Én sem estem ma túlzásba! Míg főztem a szárazanyagot, addig elkészítettem hozzá a ragut. Aztán egy gyors összeforgatás, rengeteg friss petrus, némi ( na jó, rengeteg) parmezán és kezdődhet a lakoma.

Hozzávalók

300 g száraz tészta (fusilli, farfalle, penne)

3 egész paradicsom, hámozva, kockákra vágva

2 gerezd fokhagyma, zúzva

20 cm póré apróra vágva

4 ek olíva olaj

2-3 szelet szárított sonka kockázva

só, bors

1 csokor friss petrus

parmezán

Tegyünk fel forrni egy fazékban vizet. Minimum 2 liter vízben főzzük. Az az igazi, amikor a tészta táncol a vízben főzés közben. Sózzuk is, de csak akkor, ha már forr a víz. Közben hevítsünk egy edényben olajat, adjuk hozzá a pórét, sózd és 6-7 perc alatt folyamatos keverés közben dinszteljük puhára. Közben kezdjük el főzni a tésztát. Ne főzzük túl, a dobozon olvasható idő nagyjából jó. A megpuhult póréhoz add hozzá a fokhagymát, 2-3 perc után a sonkát, majd további 2 perc után a paradicsomot. Rotyogtasd 4-5 percig, adj hozzá 1 dl tésztavizet, sózd, borsozd, rotyogtasd még 1 percig, add hozzá a finomra vágott petrus egyharmadát, majd keverd hozzá a közben megfőtt és leszűrt tésztát. Nagyjából egyszerre fogsz elkészülni. Forgasd össze, önts rá pár kanál olíva olajat és adagold tányérra. Reszelj a tetejére friss parmezánt vagy bármilyen kemény sajtot és szórd meg bőven friss petrussal a tányért. Dob egyet rajta, ha tekersz rá egy kis friss borsot is. Én mondom, nem lesz könnyű lekattanni róla! Amilyen egyszerű, olyan káros is. Ha nem vigyázol, függő leszel! Figyelem! Újabb drog a Nap alatt!

Tarja, kenyér, mustár, sör

Böjt ide vagy oda, nekem ma húsra fájt a fogam. Egyszerű, pepecs mentes husira, ami, hogy úgy mondjam magától készíti el saját magát. Nem találtam fel a spanyol viaszt, nem alkottam meg minden idők legklasszabb étkét. Nem is volt ilyen célom. Tényleg a vágyaim hajtottak és szerencsére nem is csalódtam a már- már unalmasnak hitt ízekben. Ez egy olyan étel, ami önmagában is költemény, nagyon nem törődtem azzal, hogy külön köret is kerüljön alá, mellé, hozzá. Rozskenyérrel ettem, ami a sörben sütés kapcsán amúgy is igen passzol ehhez az ízvilághoz, hiszen a kenyér savanykás íze barátain segíti ki a barna sör lágy, édeskés, kesernyés hármasát. Nem kell megijedni, bátran ehetik azok is, akik amúgy zsigerből utasítják el a keserű árpalét. Ez az íz, nem az az íz, persze azt sem állíthatom, hogy egyáltalán nem felismerhető az eredeti vonal. Legyen ez a motiváció, teszteljétek le bátran.

Recept

70 dkg tarja, szeletelve

1 doboz barna sör

2 gerezd fokhagyma nagyra darabolva

1 fej nagyobb vöröshagyma nagyra darabolva

1 ek magos mustár, a húsokon elkenve

fél ek só

frissen őrölt bors

1 nagyon babérlevél

tetszés szerint 1-1 szál répa, petrezselyem

A húsokat tedd tűzálló tálba. Öntsd rá a sört, add hozzá a hagymákat, fűszereket. Fedd le és 200 fokon süsd jó 80 percig. Omlós, zamatos, hús vár a végén. Barna rozs kenyérrel, savanyú ubival tálalható, de bármilyen köretet elvisel. Mondjuk egy savanyú káposztás, héjas burgonyát?

A kisült pecsenyelé nem kidobandó. Adjuk az asztalra mártásként, külön edényben. Persze átszűrve.

Humusz Nikitől!

Tegnap megint világgá mentem! Na jó! Nem is olyan messzire, de azért 2 órát vonatoztam, hogy elérjek barátaimhoz, Mosonmagyaróvárra. Próbáltam valami helyi speccel készülni, de a sajton és az óvári módra húson, túl sok dologgal nem rukkolhatnék elő, így más tollával ékeskedem, konkrétan Niki barátnőm humuszával, amiről azt hittem, hogy reggelire nem a legjobb választás, de tévedtem. Bátran állíthatom, hogy remekül megállja a helyét reggeli energia bombaként a virslik, sonkák és szalámik unalmas koszorújában. És ha azt is elárulom, hogy 3 perc alatt elkészül, beleértve a fokhagyma pucolást és a konzerv kibontását is, akkor még inkább kedvesebbé és szerethetőbbé válik ez a puritánnak, ám annál inkább minden napibbnak nevezhető kencefice.Köszönjük arab barátainknak, hogy kitalálták és számunkra is elérhetővé tették ő humuszságát.

Az alapanyagok között szerepel egy tahini nevű izé, ami nem más, mint az arab konyhában gyakran használt szezámpaszta. Nélküle nem humusz a humusz, szóval ezt szerezzétek be, mert ez adja a lelkét. Nagyobb szuperekben kapható. ( Házilag is készíthető)

Hozzávalók:

• 10 dkg szezámmag
• 0,5 dl víz
• 1 gerezd áttört fokhagyma
• 1 evőkanál olíva olaj
• só
• fél citrom leve

A szezámmagot pirítás nélkül megdaráljuk (én kávé/mákdarálón csináltam), majd mehet bele a víz és a felaprított fokhagyma. Ezekkel összeturmixoljuk, majd jöhet bele a fél citrom leve, az olaj, és a só. Úgy tudnám jellemezni, hogy a palacsintatésztánál kicsit sűrűbb, kesernyés krémet kell kapnunk, ami még folyik, vagyis folyékony állapotú. Ha elkészült, jól zárható üvegbe töltöm, a tetejére olajat öntök, így meggátolom az oxidációt. Hűtőben tárolom.

Recept

2 doboz csicseriborsó konzerv, lecsepegtetve, levét megtartva

1 citrom vagy lime leve ( a lime selymesebb, lágyabb)

1-2 gerezd fokhagyma durvára aprítva

2 csapott ek tahini

4-5 ek olíva olaj

só

Az összes hozzávalót turmixba tedd és keverd krémesre. Ha nem elég krémes, a félretett léből adj hozzá és krémesítsd tovább. Pitával, pirítóssal, sós lepénnyel, bármivel fogyasztható. Elég tömény, szóval vigyázzunk vele!

Niki! Köszönöm! Humuszban gazdag napokat! Jön a nyár! Asztal ne maradjon nélküle!

Humusz Nikitől!

Tegnap megint világgá mentem! Na jó! Nem is olyan messzire, de azért 2 órát vonatoztam, hogy elérjek barátaimhoz, Mosonmagyaróvárra. Próbáltam valami helyi speccel készülni, de a sajton és az óvári módra húson túl sok dologgal nem rukkolhatnék elő, így más tollával ékeskedem, konkrétan Niki barátnőm humuszával, amiről azt hittem, hogy reggelire nem a legjobb választás, de tévedtem. Bátran állíthatom, hogy remekül megállja a helyét reggeli energia bombaként a virslik, sonkák és szalámik unalmas koszorújában. És ha azt is elárulom, hogy 3 perc alatt elkészül, beleértve a fokhagyma pucolást és a konzerv kibontását is, akkor még inkább kedvesebbé és szerethetőbbé válik ez a puritánnak, ám annál inkább minden napibbnak nevezhető kencefice.

Sült zöldség! A többi túró!

Jól van na! Engedek a nyomásnak! Ma semmi hús, böjtölők, nektek kedvezek. Persze senki sem tiltja meg, hogy kerüljön mellé némi véres hurka vagy velős pacal. Ejj! Ezt azért én sem gondoltam komolyan. Tegnapról maradt némi csipszes zsemlemorzsám, ezt használtam fel egy kicsit más formában. Sütöttem finom, fűszeres zöldségeket, a túrót összevarázsoltam ezzel- azzal, hőkezeltem és már ehettem is ezeket az elsőre kicsit furcsa, de igazából teljesen egyszerű és laktató, kellemes, nyáresti hangulatot idéző falatokat. Lehet, hogy még korai a nyarat emlegetni, bár a mai 20 fok teljesen ebbe az irányba vitte el a gondolataimat. Terasz, illatok, kellemes szellő, hűvös, méretes fröccs. Jajj! Ugye mindenki vágyat érez, hogy újra az udvaron kelljen aludni, mert a lakásban elviselhetetlen a hőség. Azért szeretjük. És szeressük ezt a mai ihletet is, ami egy újabb példa arra, hogy teljesen egyszerű dolgokból, nem túl bonyolultan is lehet finom és újszerű fogásokat elkészíteni. Lehet próbálkozni! Nem fog fájni.

Recept

1 közepes padlizsán hosszában, 3-4 mm vékonyra szeletelve

1-1 piros és sárga kaliforniai paprika 2 cm széles csíkokra vágva

20 cm póré 2 cm szélesre karikázva

3 gerezd fokhagyma

2-3 szál friss rozmaring de lehet szárított is (2-3 késhegynyi)

5-6 levél friss bazsalikom (szárítottból 1 kiskanálnyi)

só, bors

negyed kiló túró

1 tojás szétválasztva, a fehérje habbá verve

10 dkg zsemlemorzsa

1 kk pirospaprika, ha van csípős is adható hozzá

1 marék paprikás chipsz összezúzva

só, bors

1 ek olíva olaj

2-3 dl olaj a sütéshez

Serpenyőben olajat hevíts, tedd bele a fűszereket, fokhagymát. Gyenge lángon melegítsd, tedd bele a pórét. Fedő alatt 5-6 percig főzd. Húzd le a tűzről, szedd ki a hagymákat. A padlizsánt és a paprikákat egy másik serpenyőben kevés olajon grillezd meg, sózd, borsozd. Majd add a pórés, fokhagymás keverékhez. A túrót törd össze, keverd össze a morzsával, paprikával, csipsszel, tojással, fűszerekkel, olajjal és a legvégén óvatosan forgasd hozzá a fehérje habot. Formázz vizes kézzel 6-7 cm hosszú, 2 cm átmérőjű hengereket, majd a félretett, fűszeres olajban süsd aranybarnára. 6-7 perc alatt el is készül. Az olaj ne legyen tűzforró, mert akkor kívülről csak megég, belül pedig nyers marad. A tálalás egyszerű. Fogj a kezedbe egy túrórudat, harapj rá, a másik kezeddel pedig villával nyalábold az illatos, fűszeres zöldségeket a szádba. Friss, ropogós kenyérrel, olasz lepénnyel az élvezet tovább fokozható! Na és egy üveg bor! Az is kell hozzá! Mondjuk fehér és száraz! Tuti lesz!

Sült zöldség! A többi túró!

Jól van na! Engedek a nyomásnak! Ma semmi hús, böjtölők, nektek kedvezek. Persze senki sem tiltja meg, hogy kerüljön mellé némi véres hurka vagy velős pacal. Ejj! Ezt azért én sem gondoltam komolyan. Tegnapról maradt némi csipszes zsemlemorzsám, ezt használtam fel egy kicsit más formában. Sütöttem finom, fűszeres zöldségeket, a túrót összevarázsoltam ezzel- azzal, hőkezeltem és már ehettem is ezeket az elsőre kicsit furcsa, de igazából teljesen egyszerű és laktató, kellemes, nyáresti hangulatot idéző falatokat. Lehet, hogy még korai a nyarat emlegetni, bár a mai 20 fok teljesen ebbe az irányba vitte el a gondolataimat. Terasz, illatok, kellemes szellő, hűvös, méretes fröccs. Jajj! Ugye mindenki vágyat érez, hogy újra az udvaron kelljen aludni, mert a lakásban elviselhetetlen a hőség. Azért szeretjük. És szeressük ezt a mai ihletet is, ami egy újabb példa arra, hogy teljesen egyszerű dolgokból, nem túl bonyolultan is lehet finom és újszerű fogásokat elkészíteni. Lehet próbálkozni! Nem fog fájni.

Recept

1 közepes padlizsán hosszában, 3-4 mm vékonyra szeletelve

1-1 piros és sárga kaliforniai paprika 2 cm széles csíkokra vágva

20 cm póré 2 cm szélesre karikázva

3 gerezd fokhagyma

2-3 szál friss rozmaring de lehet szárított is (2-3 késhegynyi)

5-6 levél friss bazsalikom (szárítottból 1 kiskanálnyi)

só, bors

negyed kiló túró

1 tojás szétválasztva, a fehérje habbá verve

10 dkg zsemlemorzsa

1 kk pirospaprika, ha van csípős is adható hozzá

1 marék paprikás chipsz összezúzva

só, bors

1 ek olíva olaj

2-3 dl olaj a sütéshez

Serpenyőben olajat hevíts, tedd bele a fűszereket, fokhagymát. Gyenge lángon melegítsd, tedd bele a pórét. Fedő alatt 5-6 percig főzd. Húzd le a tűzről, szedd ki a hagymákat. A padlizsánt és a paprikákat egy másik serpenyőben kevés olajon grillezd meg, sózd, borsozd. Majd add a pórés, fokhagymás keverékhez. A túrót törd össze, keverd össze a morzsával, paprikával, csipsszel, tojással, fűszerekkel, olajjal és a legvégén óvatosan forgasd hozzá a fehérje habot. Formázz vizes kézzel 6-7 cm hosszú, 2 cm átmérőjű hengereket, majd a félretett, fűszeres olajban süsd aranybarnára. 6-7 perc alatt el is készül. Az olaj ne legyen tűzforró, mert akkor kívülről csak megég, belül pedig nyers marad. A tálalás egyszerű. Fogj a kezedbe egy túrórudat, harapj rá, a másik kezeddel pedig villával nyalábold az illatos, fűszeres zöldségeket a szádba. Friss, ropogós kenyérrel, olasz lepénnyel az élvezet tovább fokozható! Na és egy üveg bor! Az is kell hozzá! Mondjuk fehér és száraz! Tuti lesz!

Ropogjon az a csirkeszárny! Chipszet rá!

Bakker! Észre sem vettem, de már 8 darabot be is faltam a szárnyacskákból. Nem tudom, hogy honnan jött az ötlet, de ez nem is olyan fontos. Tegnap akadt a kezembe egy tálcányi szárnyacska, pusztán a valamire csak jó lesz felkiáltás ege alatt. Sokáig nem pihentek a hűtőben, jóformán még meg sem szoktak ott, én már el is szakítottam őket kedves kis barátaiktól, akikkel éppen hogy megismerkedtek. Nem nagy szám ez az étek, elkészítése sem túl macerás. De, mint tudjuk, az egyszerű dolgok a legnagyszerűbbek. Ezen nincs mit túlmagyarázni. Első körben BBQ-t akartam, majd rántani. De jöttek gondolatok leveshez, pörkölthöz és már nem is tudom, hogy mennyi minden máshoz. Azt hiszem, hogy kicsit túllihegtem a feladatot, nagyon oda akartam magamat tenni csirkeszárny fronton is. Aztán eszembe jutott, hogy mi lenne, ha nem is olajban sütném, hanem sütőben és nem grill formában, hanem amolyan bundával bevonva, mintha panírozott volna. Hát, ez maradt a végső vonal. Bundás is, sült is, finom is, ropog is. Mi kell még? Hát még több szárny! És nem lesz olajszag a lakásban!

Recept

10-15 csirkeszárny, megmosva, darabolva

1 tojás

1 kk mustár

1 kk Erős Pista

1 kk só

2 gerezd zúzott fokhagyma

3-4 ek olaj

bors

15 dkg zsemlemorzsa

egy nagyobb maroknyi fűszeres chips, finomra törve, a morzsával elkeverve

1 tk pirospaprika

A mártogatóshoz

1 dl tejföl

1 kk Erős Pista

só, bors

1 ek olíva olaj

bors

Kapcsoljuk be a sütőt 220 fokra. A szárnyakat főzzük elő 10 percig, majd szedjük őket ki, kicsit pihentessük. Közben a tojást, az olajat, mustárt, Pistát, sót, fokhagymát keverjük össze és forgassuk bele a szárnydarabokat. Hagyjuk állni 5-10 percig, majd egyenként forgassuk bele a morzsás keverékbe. Egy tepsire rakjunk rácsot és a bundázott húsokat tegyük rá. Így minden oldala egyformán sül majd. Ha megvagy vele, pumpás olajadagolóval fújjuk be őket, ennek hiányában egy ecsettel vond be őket vékonyan a zsiradékkal. Told be a sütőbe és süsd 20-25 percig. Szép ropogósra fognak sülni, garantálom. A sütés közben a tejfölt és a többi alkatrészt keverd össze, majd kínáld a fincsi szárnyacskák mellé. Salátával, kenyérrel, magában, majonézzel, friss paradicsommal, vagy bármivel összehozható, mindennemű kockázat nélkül. Nyámí! És még ropogós is! Durva!