Már a desszertek is politizálnak?

Huh! De nagyon sikerült alkotni! Na, nem beképzeltségből mondom, de tényleg óriásiak lettek ezek a fánkok! Méretre. Legalább is! Azon gondolkodom, hogy vajon mitől képviselő a képviselő fánk? Próbáltam utána járni, de nem sok sikerrel. Ha valaki missziójának érzi, hát rajta, ossza meg velemi is, hogy mire jutott, mert én is kíváncsi vagyok a kutatás eredményére. Szóval ma édesség van porondon, nem is akármilyen. Van benne liszt, vaj, a krémben tejszín és cukor, szóval nem az a kifejezetten diétás izé ez kérem szépen. De engedtessék már meg nekünk, szerény halandóknak, hogy ha már édesség készítésre, aztán itt háborodok fel és kiabálom, hogy ha már édesség zabálására adjuk a fejünket, az legalább legyen tisztességes és kellően hizlaló is.

Pont. Hiszen olyan rövid az élet. Pár napja azon kaptam rajta magamat, hogy rendszeresen járkálok a konyhába és nyitogatom a szekrény ajtókat, abban bízva, hogy valami manócskák teletömték csokival, édességgel, cukorkákkal a fiókokat, rekeszeket, polcokat. Nem tudom, hogy mire számítok, amikor útra kelek, de egy biztos! Cukor éhségem van, de nagyon intenzíven. Tudom, nyalogathatnék nádcukrot, vagy ehetnék gumimacikat a Haribótól. Azok bezzeg itt rohadnak karácsony óta, mert a kutyának sem kellenek. De nekem ennél több kellett, ami egy kicsit tésztás, kicsit krémes és ami igazán egyszerűen elkészíthető. Szóval igen tisztelt Ház Elnök Úr, tisztelt Képviselő társak! Ma megeszem magukat, krémestől, kalapostól, fánkostól! Isten engem úgy segéljen!

Recept

Tészta

2 dl víz

10 tojás

22 dkg liszt

16 dkg vaj

csipet só, cukor

A krémhez

80 g finom cukor

4 dl tej

5 tojás sárgája

30 g kukorica keményítő vagy 25 dkg liszt

1 rúd vanília vagy egy tasak minimum bourbon vaníliás cukor

2 dl habtejszín

2-3 ek porcukor a szóráshoz (ez a krém a Larousse gasztronómiai lexikon receptje)

Melegítsd elő a sütőt 200 fokra és tegyél egy kisebb lábosba meleg vizet az alsó részére. Egy másik edénybe tedd föl a 2 dl vizet a vajjal olvadni, forrald fel, add hozzá a sót, cukrot, majd a forrásban lévő folyadékhoz keverd hozzá a lisztet. Addig keverd, míg jól összeáll és elválik az edény falától a massza. 1 percig még kevergesd nagy lángon, majd terítsd ki egy porcelán vagy fém tálra és hűtsd langyosra. Amíg hűl, addig 30 g keményítőt vagy a 25 g lisztet és 40 g cukrot keverj össze egy lábosban, adj hozzá 3,5 dl tejet és az egész vaníliát ketté hasítva, magokat kikaparva (vagy a zacskó vaníliás cukrot) és forralásig kevergesd. Mielőtt elkezded forralni, egy keverő tálkába válaszd szét az 5 tojás sárgáját, adj hozzá 40 g cukrot és fél dl tejet, keverd egyneművé. Most forrald fel a lisztes tejet, majd add hozzá a tojásos, cukros elegyet. 4-5 percig közepes lángon folyamatosan kevergesd. Ne hagyd abba, mert leég. Szép lassan besűrűsödik. Amikor már puding sűrűségű, hagyd kihűlni. Ha hideg vízbe teszed a lábost, gyorsabb a folyamat.

Amíg a krém pihen, a kiterített tésztát tedd vissza a lábosába és robotgéppel keverd hozzá egyenként a 10 tojást. Fontos, hogy egyenként tedd, mert ettől válik jó levegőssé a tészta és sütéskor ettől lesz megfelelő szivacsos a fánkok belseje. Ha megvagy mind a 10 tojással, sütőpapírral bélelt tepsire jó diónyi nagyságú halmokat nyomj habzsák segítségével. Ha nincsen, akkor egy erősebb nejlon zacskó is megteszi, aminek az egyik csücskét 3 cm átmérőjűre nyisszantasz és ezzel is tudsz halmokat nyomkodni. Arra figyelj, hogy minimum 7-8 cm távolság legyen a halmok között, mert szépen kikövérednek ám ezek a fánkocskák. Utána 30 percig süssed őket. A sütő ajtaját tilos nyitogatni. TILOS! Mert összemennek és akkor nem lehet őket megtölteni. Ha megsültek, hűtsd ki őket. Közben a habtejszínt verd kemény habbá, keverd hozzá a vaníliás krémhez, majd szépen óvatosan habzsákkal ( nejlonnal) töltsd meg a fánkokat.

A végén porcukorral szórd meg és képviseltesd magad azok sorában, akik bevállalják, hogy a konyhában is jelen van a politika! Hölgyeim! Uraim! Szavazzunk kézfeltartással abban a kérdésben, hogy hetente többször is jár e az édes kényeztetés! Én feltettem a kezemet! Mindkettőt!

Az egyik legjobb dolog, ami egy mellel történhet!

Végy egy közepes fej hagymát, vágd finomra és pirítsd meg olajon. Így kezdődik a receptek minimum 30 százaléka, de az is lehet, hogy egy az arány sokkal magasabb. Nem tudom, bevallom, hogy nem számoltam utána, éppen csak a hasamra ütöttem. Apropó! Has! Éhes vagyok! Szóval ma is irány a konyha és főzőcske, de iziben. A posztom kezdő mondata azt gondolhatnánk, hogy csak itt, nálunk állja meg a helyét, pedig ha csak egy kicsit is tájékozottabbak vagyunk más népek konyháiban, akkor rájövünk, hogy Indiában, Közép- és Dél -Amerikában, Afrika középső országaiban és, hogy ne menjünk annyira messze, itt Európa számos országában is olvashatnánk ezt a mondatot bármelyik női újság receptes hasábjaiban.

Tehát! Akit frusztrál a dolog, hogy kissé unalmas, hogy már megint egy ilyen recept következik, az jobb ha beletörődik a ténybe, hogy elég nehéz kikerülni az ilyen típusú ételeket és hát még nincs itt a szezonja a borsónak és a friss alapanyagoknak, így muszáj vagyunk még mindig a téli idők kiüresedett kamráiban kotorászni a maradék alapanyagok után. De hála a rengeteg fűszernek igen jól variálhatók ezek a már-már megbélyegzett hozzávalók. Színesen, egyszerűen, finoman. Ez a titok. Semmi több. Ha közelebb hajoltok, nektek is megsúgom a mai okosságot!

Recept

70 dkg csirkemell 1,5 centisre kockázva
1 fej vöröshagyma finomra vágva
2 gerezd fokhagyma finomra zúzva
1 cm gyömbér finomra vágva
friss chili vagy egy késhegynyi erős Pista
1 kisebb paradicsom felkockázva
1 dl főzőtejszín
2 ek pirított mogyoró
1 csokor friss petrezselyem vagy koriander durvára vágva.
só, bors, szerecsendió
késhegynyi mustár
4 dkg vaj


Körethez

pár szál sáfrány vagy 1 kk sáfrányos szeklice ( Jó a kurkuma is. Ezt csak rászórjuk a rizsre.)
1 bögre hosszú szemű rizs
só, 3 dkg vaj

3 ek langyos vízbe szórd bele a sáfrányt.
Olvaszd fel a 3 dkg vajat egy olyan lábosban, aminek van fedője. Szórd rá a hagyma felét, sózd és 4-5 perc alatt dinszteld meg. 1-2 ek vízzel öntsd fel, és főzd puhára. Ha megvagy, akkor add hozzá a rizst és pár percig együtt kevergesd közepes lángon. Ezután öntsd fel másfélszeres forró vízzel, sózd, öntsd bele a sáfrányos vizet is, keverd össze, fedd le és hagyd párolódni. Durván 10-12 perc alatt megvan. Közben egy másik edényben a maradék vajat hevítsd fel, add hozzá a hagymát, sózd. 2 perc pirítás után add hozzá a gyömbért, fokhagymát, paradicsomot és 3-4 percig kevergesd közepes lángon. Add hozzá a mustárt, a csípőset majd a kockázott melle húsát. Szépen kifehéredik a húsunk, önts alá fél dl vizet és a tejszínt. Sózd, borsozd, add hozzá a csipet szerecsendiót és a mogyorót. 2-3 percig még főzd, aztán jöhet a tálalás.

Vegyél ki egy adag rizst, merj rá egy jó adagot a raguból, szórd meg friss petrussal vagy korianderrel és egyszerűen csak vedd természetesnek, hogy csak azért, mert valami unalmasan és megszokottan kezdődik, még nem biztos, hogy a vége is unalmas és megszokott lesz. Imádom!

Hidegen-melegen! Ez egy saláta!

A hétvégén túltermelés volt, kidobni meg semmit sem szoktam, ( ételt) így rögtönöztem egy olyan salátát, ami igazából nem is saláta, de az elkészítés folyamán olyat tettem vele, amitől bizony salátává vált ez az étel. Ez egy amolyan egyik lábam kint, a másik meg bent, vagy akár azt is mondhatom, hogy adok is ajándékot meg nem is "second hand" kaja, szóval döntse el mindenki saját maga, hogy kipróbálja e vagy sem. Ami mellette szól, hogy gyorsan elkészül és roppant jól hasznosítható hozzá egy csomó olyan maradék, ami éppen megmaradt egy barátokkal zsúfolt, remekül sikerült gasztro-kánaán hétvégéről.

Maradt itt reggeliről krémsajt, sült tyúkhús vacsiról, pár szál újhagyma, egy doboz friss paraj és némi paradicsom. Szóval egy tészta salit készítettem, ami túl azon, hogy pofon egyszerű, tényleg ehető főételként, de salátaként is nagyon klasszul megállja a helyét mondjuk egy nyári grillezésen a mustáros tarja mellett. Engem a mai napsütés ihletett meg. Mert nekem ma nyár van! Salátával, ami azért még kicsit a télben tart! Hiszen tészta! Jah! Ami ellene szól az pont az a tény, hogy én képes lennék reggeli is bevállalni, ebédre nem kevésbé, hogy a vacsoráról már ne is beszéljünk. Ezt meg kell zabálni!

Recept

negyed sült tyúk húsa kicsontozva, morzsásra aprítva
1 gerezd fokhagyma apróra vágva
1 nagyobb paradicsom kockázva
3 szál újhagyma lazán felkarikázva, a zölddel együtt
100 gr friss paraj, megmosva, leszárazva (én bébit használtam, az úgy jó ahogy van)
100 gr krémsajt (nekem snidlinges maradt, de jó bármilyen)
2 személyre 30 dkg száraz penne tészta
1 késhegynyi mustár
1 késhegynyi porcukor
1 ek fehér borecet
3 ek olíva olaj
só, bors

Tegyél fel vizet a tésztának, forrald. Ha forr, sózd, majd főzd a tésztát al dente-re. Amíg fő a tészta, addig egy nagyobb serpenyőben melegíts egy kis olajat( 1 ek) és tedd rá a fokhagymát. Kevergesd 1 percig, de figyelj, hogy ne nagy lángon tedd, mert megég és keserű lesz. Add hozzá a kockázott paradicsomot, majd további 2-3 percig kevergesd. Itt már lehet nagyobb a láng. Ezután add hozzá a krémsajtot, keverd el, majd tedd bele a húst is. Forgasd össze, sózd, borsozd. Szórd rá a hagymát és a paraj felét. A tésztát szűrd le, és forrón, egy kevés főzővízzel együtt forgasd össze a krémes masszával. Ezután egy kisebb keverőtálban a mustárt és az ecetet keverd össze egy habverővel, majd csorgasd hozzá a 3 ek olajat vékony sugárban. Add hozzá a cukrot, pici sót és frissen őrölt borsot, majd add a tésztához.

Na, ettől a mozdulattól válik jó kis frissítő nyári salátává és ejt rabul, mert belátod a kóstolás után, hogy valóban ehető melegen és hidegen egyaránt és remélem, hogy neked is beugrik a picit füstös tarja íze, amint Te magad is jó füstösen lakmározol egy grillsütő árnyékában a nyári hőségbe.

Hülye tyúk! Minek nőttél ekkorára? Levesbe vele!

Nem rejtem véka alá, nem bírtam vasárnapig várni! Különben is! Ki mondta, hogy húslevest csak vasárnap lehet enni! Nekem ugyan senki sem fogja előírni, hogy mit mikor lehet és mit mikor illik! Tudom, hogy a pénteki nap tészta nap és igazából nem is hágom át ezt a menzai alapszabályt, hiszen a levesbe is teszek cérnát, de akkor is! Ki találhatta ki ezt a hülyeséget, hogy a hét utolsó munkanapján tésztát kell enni? Persze, ha jobban belegondolok, minden csak megszokás kérdése, mert, ha mondjuk az ember elég huzamos ideig kénytelen olyan helyen kajálni, ahol figyelnek arra, hogy szigorúan betartsák a heti étel-sztereotípiát, akkor belátom, hozzászokhatunk ahhoz, hogy csípőből készüljünk arra, hogy adott napon mit fogunk a tányérunkba kapni.

Hétfő főzelék, kedd valamilyen sült egy kis rizzsel, szerdán valamilyen tartalmas leves egy kis sós vagy édes kelt tésztával, csütörtökön krumpli némi fasírttal, majd jön a péntek az unalmas tésztával, dejóval, ízekkel, mákkal és káposztával. Aztán jön két szabad hétvégi nap,ahol a szombat eltelik egy kis paprikás levessel és némi pogival és végül jöhet a húsleves, burgonya pürével, rántott csirkével, savanyú uborkával. Pont!
Nem tudom, hogy másnak is előderengtek e a menzás emlékek, én kicsit úgy érzem most magamat, hogy elégtételt vettem mindenen és büszkén jelenthetem be, hogy bátran mondtam nemet a tésztára és főztem meg a vasárnapi kötelezőt. Mert a szervezet nem tévedhet! Amit megkíván, azt meg kell neki adni. Adjuk meg a templomunknak mindazt, amit a pápa is jónak tart! Egy gyors keresztvetés és dobjuk fel a levet! Aztán felejtsük el vagy 2 és fél órára.

Recept

1,2-1,5 kg tanyasi tyúk ( csirke is jó-de ennek teljesen más az íze, színe, illata, zamata, ára)
1 fej kisebb vöröshagyma kettévágva és serpenyőben szárazon megfeketítve a vágási felületet
2 gerezd roppantott fokhagyma
2 nagyobb szál sárgarépa, tisztítva, 2 hasábra vágva
2 szál petrezselyem gyökér hasábra vágva
1 kisebb zellergumó megpucolva, negyedelve
1 kisebb karalábé megpucolva, negyedelve
1 cm gyömbér (elhagyható)
fél TV paprika
1 kisebb fej kelkáposzta fele
15 szem egész bors, 1 tk egész köménymag
egy csokor friss petrezselyem
1 ek só

A megmosott tyúkot tegyük egy jó nagy edénybe, tegyük bele az összes zöldséget és a fűszereket, majd engedjük fel hideg vízzel. Kb. 5-7 literes fazékra lesz szükséged, abban kényelmesen elfér minden. Tedd fel a legkisebb lángú rózsára a tűzhelyen, kerámia lapon a legkisebb átmérőre, és takarékon kezdd el főzni a levest. Tudom, hogy unalmas a kifejezés, de gyöngyözve főzzük jó 3 órát. Erre azért van szükség, hogy ne legyen zavaros a levesünk. Ha marhát főznénk, akkor 2 tojás fehérjéjét felvernénk kemény habbá, összekevernénk 20 dkg darált hússal és a leves tetejére terítenénk, hogy a főzés közben elszabaduló rostokat összegyűjtse és szép tiszta legyen a levünk. Egyébként itt el lehet végezni, ha tutira akarunk menni. Ja, a hagymát azért kell kicsit karamellizálni, hogy szebb színe legyen a levesnek.
Ha megfőtt minden, a húst és a zöldségeket vegyük ki egy pecsenyés tálra, főzzünk ki cérnametéltet, vagy amilyen tésztát kedvelünk és lakmározzunk! Betegeknek, szeretetteknek, barátoknak, családnak, magunknak, pénteken vagy vasárnap, vagy csak úgy "mindíg, minden körülmények között" ajánlom! Na, ki lesz az angyalka? Ki eszi meg elsőnek?

Popey nem így ette, de így se rossz! Paraj, pufi, peta sajt!

Demcsák Zsuzsi nem szereti a puffasztott korongokat! Sőt! Utálja! És ezért nem is lehet rá haragudni! Sok ember mondja azt, hogy fűrészpor ízű, egye meg az, akinek elment az esze! De hála Istennek sokan vannak azok is, akik meg imádják, mert pont azt szeretik benne, hogy olyan könnyű, ropogós, laktató és eszméletlen jó illatú. Jó-jó! Tudom, hogy nem lehet összehasonlítani a friss kenyér vagy a friss zsemle vagy kifli illatával, de nem is ez a cél. Egyen pufit az, aki szereti és ne egyen pufit az, aki nem! Én szerencsés helyzetben vagyok, mert az egyik legkedvesebb barátnőm igencsak közel van a "pufibizniszhez", így nekem soha nem okoz gondot, ha éppen egyik- másik fajta korong hiányzik a kedvenc boltjaim polcairól.

Mivel ezen a héten leves dömping van itt a ferifőz-ön, arra gondoltam, hogy a lé mellé ma is készítek valamilyen-mondjuk úgy, hogy-laktató falatot is. Sokat nem hezitáltam, a szerdai Mokkából vettem át a receptet, csak éppen a brokkolit cseréltem ki karfiolra, hogy legyen kicsit változatosabb a dolog. Nekem. Szóval a telítő rész már megvan, de, hogy kedvenc bloggeremet, Mautner Zsófit idézzem, már megint a gombhoz kell hozzáraknom a kabátot. Most is segítségül hívtam a pincében lévő fagyasztót és végigelemeztük, hogy mitől kéne már megszabadulni végre, teret adva az új belevalóknak. Sajnos, még nem találták ki azt a méretű hűtőt, amit ne tudnék pillanatok alatt telepakolni, így könyékig másztam a rekeszek bugyraiba. Bár azt hiszem, hogy ez senkinek sem okozna nagy gondot. Mármint megrakni. A fagyasztót. Ha igen, kéretik felkeresni a háziorvost! Na, szóval a legmélyén, (mármint a fagyasztónak) alattomos módon lapult egy kocka paraj, amit még 2 hete raktam be, hogy legyen. Hát nagyon sajnálom, de ma jött el annak az ideje, hogy bezöldítse az egész konyhát a tűzhelytől egészen a mosogatóig. Krémleves lesz belőle, feta sajttal és ropogós szalonnával. Ne meg a pufilepény!

Recept

Leves

450 gr fagyasztott paraj kiolvasztva
20 cm póréhagyma, félholdakra szeletelve, fél cm vastagon
2 gerezd fokhagyma finomra zúzva
1 kk őrölt majoránna
1 liter alap lé (víz is jó, de az alap lé, az alap lé)
pici só, frissen őrölt bors
2 dkg vaj
1 ek olíva olaj
5-6 szelet húsos szalonna (elhagyható)
5 dkg feta sajt (Ha ezt használjuk, akkor a levest nem sózzuk, csak a hagymát egy picivel, mert túl sós lesz együtt) Lehet camambert sajtot is használni, akkor viszont ízlés szerint szórjuk a tengerit. Mármint a sót.)

Pufilepény

4-5 korong pufi fél percig langyos vízben áztatva, majd kinyomkodva
30 dkg rózsáira szedett karfiol sós, lobogó vízben 10 percig főzve, majd lehűtve
2 egész tojás
2 csipet őrölt szerecsendió
5 dkg reszelt trappista vagy karaván
1 csokor finomra vágott friss petrus
só, frissen őrölt bors
1 púpos ek rizsliszt (jó a búza is)

A kinyomkodott pufit keverd össze a nagy lyukon lereszelt karfiollal, sajttal, tojásokkal, liszttel, fűszerekkel, petrussal és hagyd állni 10 percig hűtőben. Sóval csak mértékkel, mert ha a leves fetasajtos, az önmagában is sós. Közben olvasszuk össze a vajat és az olajat, majd tegyük rá a pórét, csipet sót és 4-5 percig dinszteljük, majd adjuk hozzá a fokhagymákat. 1 percig ezzel is pirítsuk, majd 2-3 ek vízzel engedjük fel és főzzük puhára. Ezután add hozzá az olvadt parajpürét és engedd fel az alap lével. Szórd bele a majoránnát, őrölj rá borsot és forrald össze az egészet. Ha megvagy, botmixerrel krémesítsd a már amúgy is krémes levest. De muszáj megtenni, hogy a hagyma még jobban sűrítse a levest. Lehet hozzáadni egy kis tejszínt is, de minek? Csak elveszi a paraj kellemes ízét.

Közben egy teflon serpenyőben süssük meg a szalonna szeleteket jó ropogósra, majd tegyük félre őket. Ha megvagyunk, vegyük ki a pufis masszát a hűtőből és kevés olajon (pár csepp) az előző teflon serpenyőben süssük ki az egy cm magas és tetszőleges méretű lepényeket 4-4 percig oldalanként közepes lángon. Ezeket frissen fogyasszuk a leves mellé, mert akkor izgalmasan ropogósak és tök vicces állagúak a puffasztott gabonától. Egyébként később ugyan így felfrissíthetőek, csak nem kell annyi ideig sütni, mint első körben. Szedjünk tányérba egy adag levest, a közepére tegyünk egy darab fetát, támasszunk neki egy szelet ropogós bacont és minden egyes kanál leves mellé harapjunk egy falat pufilepényt is.

Nyámi! Remélem, hogy kipróbáljátok! Ez a puffasztott cucc nagyon érdekes ám! Nem beszélve arról, hogy tök egyszerű elkészíteni is. Bacon nélkül pedig a vegák is bátran ehetik, parajostól, karfiolostól, pufistól! Hát! Tudom, Popey nem így ette, de a paraj akkor is remek! És zöld!

Kezdődjék az utazás! Halló! Halló! Ez a kagyló nem vezeti a hangot!

Ígéretemhez híven folytatom a leves vonalat, próbálom egyensúlyba hozni az elmúlt hét eszméletlen kicsapongásait. 3 napja nem futottam, szóval kalória terén sem vagyok annyira rákényszerítve a zabálásra, így muszáj odafigyelnem, hogy mit is veszek magamhoz, hogy úgy mondjam: orálisan. Már tegnap megszületett a mai ötlet, kagyló leves lesz a napi bevetőm, régóta tervezem, hogy eltengeresedem kicsit. Nincs is annál jobb, mikor főzés közben hagyod magad elkalandozni és élvezed azt a hangulatot, amit akkor éreznél, ha valóban ott lehetnél, ahol adott étel gyakorta megfordul a nemzet asztalán. Imádok így utazgatni, kultúrákkal ismerkedni. Kellemes ez akkor, ha az ember emlékekből merítkezik, de az sem okoz kisebb eksztázist, amikor olyan nemzetek ízeit próbálgatom, ahová jó volna egyszer eljutni és végigenni az adott hely jellegzetes ételeit.

Be kell valljam, most is kelet felé tekingettem, amikor az ízeket alakítottam. Főzném én ezt magyarosan, ha találnék rá receptet, de tudva levő, hogy kicsiny hazánk nem igazán az a kagyló nagyhatalom, leszámítva persze azokat a ronda, óriási dunai kagylókat, amiket én még bottal sem piszkálnék meg, nem hogy megegyem. Ha jobban belegondolok, most, hogy szembesítettem magamat a tényekkel, igencsak rájöttem, hogy nem is biztos, hogy annyira kelet az a kelet, van ebben egy kis olaszos vonó is, hogy a Mammák kedvében is járjak kicsit. Imádom, imádom, imádom! Ezt a levest bármikor jó elszürcsölni! Tessék!


Recept

fél kg héjas kagyló (fagyasztott is jó, talán még a konzerv is belefér)
1 kisebb fej vöröshagyma vékonyra szeletelve
10 cm póré félre karikázva
2 gerezd fokhagyma finomra vágva
2 cm gyömbér vékonyra csíkozva
1 szál angol zeller vékonyan felcsíkozva
fél piros kaliforniai paprika vékonyra vágva
1 kk piros csili paprika finomra vágva
1 nagy paradicsom meghámozva, kimagozva, apró kockákra vágva
1 kisebb édeskömény vékonyra csíkozva a szárrész nélkül
2 ek olaj
2 ek szója szósz
1 ek hal szósz
1 ek osztriga szósz
1 csokor friss koriander vagy friss petrezselyem
só, bors, 1 kk barna cukor
1 liter alap lé vagy víz (alap léért könyörgöm amíg pároljuk a zöldségeket, a nyesedékekből főzzük meg, majd átszűrve adjuk a leveshez)
ízlés szerint lime lé

Egy edényben hevítsük fel az olajat. Ha már majdnem füstöl, adjuk rá a hagymát, kevergessük, picit sózzuk. 2 perc után adjuk hozzá a fokhagymát, csilit, gyömbért majd gyorsan keverjük össze, adjunk hozzá 1-2 ek alap levet. Így nem fog megégni a fokhagyma és nem lesz keserű. Adjuk hozzá a zellert, majd fél percenként a pórét, köményt, paprikát, paradicsomot. Adjuk hozzá a cukrot, a szószokat és a kagylót, majd öntsd fel az alap lével. Lefedve 3-4 percig párold. Ezután kóstolás, utóízesítés. Tálalás előtt a finomra vágott koriander vagy petrezselyem felét add hozzá és forgasd össze. Tálaláskor a maradékkal ízesítsd és kínálj mellé friss lime-ot.

Fontos tudni, ha friss kagylóval dolgozunk, válogassuk ki azokat, amelyek nyitva vannak. Ezek rosszak, nem kell az ügyelet. Miután megfőztük azokat válogassunk ki, amelyek zárva maradtak, mert ezek sem ehetőek. Ne kockáztassunk! A szabály, az szabály! Még, ha unalmas is a papolás.

Nos, nekem sikerült az utazás, pedig semmilyen bódító szert nem vettem igénybe. Esküszöm! Én csak az illatokkal repültem! Gyertek Ti is! Ki ér oda elsőnek?

Tekerd fel, süsd meg! Aprítsd fel, főzd meg!

A mai aktuálist pontosan annyiból áll elkészíteni, mint ahogy a cím mondja! Egy nagyon egyszerű, de annál nagyszerűbb levest és egy hozzá igencsak passzoló "csigát" adok ma közre, minden lélekpanasz nélkül. Imádom a leveseket, a minimális szakértelmet igénylőket pedig egyenesen Istenítem. Közhely a következő gondolat, de a primitív ételekkel lehet a legnagyobb sikert elérni, mert azok hagyják magukat a leginkább alakítani, formálni. Kicsit olyan ez, mint agyaggal korongozni. Elkezdesz egy tányért formázni, de a végén úgy is hamutartó lesz belőle, mert valahogy hiányozik a mozdulat egyszerűsége. Nos, ennél a levesnél kevés tartalmasabb, finomabb, olcsóbb és önmagát majdhogynem megfőző levesféle jut most az eszembe. Persze, tudom, hogy van egy csomó ilyen és lehet tolni az ötleteket teljes bátrosággal, de a blogger kiváltsága éppen az, hogy túlzásokba essen és elkapja a hév, hogy nagyokat mondjon és finomakat alkosson! Csak legyen meg a kellő lendület!

Hát, engem ma is elkapott a hullám, pedig a tegnapi káposzta után úgy éreztem, hogy soha többet nem eszem és nem is főzök, pláne nem egymás után a kettőt, mégis úgy alakult, hogy korgó gyomrom bizony legyőzte a nem túl erős elhatározást és ma is azon kaptam magamat, hogy lelkesen vásárolok, mint aki nem fetrengett félhalottam alig pár órája a paplan és a párna idegesítő puhasága és feltűnően gonosz, mondhatni kárörvendő ropogása kíséretében. Remek! Ma sem saláta van! Pedig itt a tavasz, ahogy Kovács Évi is megírta azt a fészbúkon vala! De ma még telelek egy kicsit! Ugye nem baj?

Hagymaleves, brindzás- kakukkfüves csigával! Ezt nektek!

Recept

70-80 dkg vöröshagyma megpucolva, vékonyra szeletelve
6 dkg vaj
1 kk olíva olaj
1 kk jobb minőségű mustár (dijoni, ha lehet, abból is a magos a legjobb)
1 ek konyak vagy 1 dl száraz fehérbor (nem kötelező, de nélküle az élet gyötrelem)
só, frissen őrölt bors
3 csipet liszt
1 liter alap lé (fontos, hajlandó vagyok belemenni a kockás verzióba is, mert enélkül nem lehet jó hagymalevest főzni)




A csigákhoz

1 tekercs bolti leveles tészta 10 percig szobahőmérsékleten hagyva, csomagolva( én Spar-ost vettem, remekül működik)
10 dkg szobahőmérsékletű brindza (vagy krémes juhtúró)
1 kk finomra vágott friss kakukkfű- jó a szárított is)
1 kk egész köménymag
1 ek sajtkrém ( tömlős medve)


Kapcsoljuk be a sütőt 200 fokra.
A vajat olvasszuk össze az olajjal. Adjuk rá a szeletelt hagymát, sózzuk finoman és jó fél órán keresztül azon dolgozunk, hogy a hagyma cukortartalma karamellizálódjék. Imádom a zöldséges saját cukortartalmát kihasználni a saját javunkra. Ez nagyon fontos momentum, mert ettől kapja meg a leves a jellegzetes édeskés ízét és a színe is ennek köszönheti a halvány karamelles árnyalatot. Nos, az a lényeg, hogy fedő nélkül 5-6 percig fonnyasszuk a hagymát, majd a maradék időben közepes lángon fedő alatt tesszük ugyanezt. Én cselesen néha-néha szándékosan lepírrantom, hogy ettől még szebb és még ízesebb legyen majd a végén.

Amíg párolódik a hagyma, tekerjük le a bolti leveles tésztát. Ebben az a jó, hogy a nagy szakácsok is használják ezeket, szóval nem kell mosolyogni, hogy lám-lám, bort iszik és vizet prédikál. Egy jó leveles tészta elkészítése egy napi munka, de ha valaki gondolja, ugorjon neki, megéri. Egyszer én is benevezek és rétest is fogok nyújtani. :)
Szóval kitekerjük a tésztát! A tekercsben van sütőpapír is, amit nem dobunk el, alatta hagyjuk.
A brindzát kikeverjük a sajtkrémmel, hozzáadjuk a kakukkfüvet és egyenletesen elkenjük a masszát az egész tészta felületén. A szélein maradjon fél-fél cm üresen. Hosszában szépen feltekerjük a sütőpapír segítségével úgy, hogy azt nem tekerjük bele a hengerbe. Ha megvagyunk, a papírral kibélelünk egy lapos tepsit, majd a tésztahengert másfél cm vastag szeletekre vágjuk. Fektesd el őket és lapítsd ki nagyjából 6-7 mm vastagságú csigákra. Tedd őket 3-4 cm távolságra a tepsire, szórd meg őket egész köménnyel (nem kötelező) majd told a sütőbe 17-20 percre. Szép aranysárgára süsd őket. Ha van légkeverésed, 15-17 perc is elég.

Közben, ha olyan már a hagymánk, mint a vajkaramella színe, mehet hozzá a mustár. Keverjük el, öntsük fel a borral vagy konyakkal, majd szórjuk rá a lisztet és hagyjuk, hogy a leve magába szívja. Itt vesszük az alap levet, amivel felöntjük a levest és főzzük 4-5 percig. Ha forrt egyet, sózzuk, borsozzuk. Így kellően édeskés, a mustártól és az alkoholtól mégis kicsit fanyarkás, savanykás ízt kell éreznünk. Remek párosítás az övék, nálam kéz a kézben járnak.

Első olvasatra hosszúnak tűnik az elkészítés. Pedig higgyétek el, hogy gyors, és egyszerű. Amíg fő a leves, addig sül a tészta. Tisztára olyan, mintha palacsintát töltene az ember. Semmi extra, nem nagy kunszt! Fogjatok a szavamon! Hiszen semmi mást nem csinálsz, csak aprítod, megfőzöd, tekered és megsütöd! Kell ennél egyszerűbb leírás? A csigákkal vendéget is várhatsz. És a babérokat is te arathatod le!