Bíró Úr! Ártatlan vagyok! A máj tiroli. De jódlizni nem fogok!

Ez az étel nem az a tipikus reggelire való koszt! Sőt! De vannak helyzetek, amikor kénytelen vagyok ilyen, vagy ehhez hasonló falatokat a korai órákban elkészíteni és bár tudom, hogy törvénybe ütköző cselekedet, de meg is eszem még 10 előtt. Kövezzetek meg! Vállalom a lincselést! Azon gondolkodom, hogy milyen izgalmas lenne, ha valóban létezne egy gasztro bíróság, amolyan amerikai módra, esküdtekkel, nagy, nyilvános tárgyalásokkal, hangzatos perekkel, precedens értékű és megdöbbentő jogi esetekkel.

Perelhetnénk a zsír használatáért, perelhetnénk a túlzott hedonizmusért, a mértéktelen italozásért, a nem megfelelő alapanyagok használatáért, a rossz technológiák alkalmazásáért, a nem megfelelő késekért, ( rengetegen főzünk, de még mindig sokan nem látják be, hogy egy jó kés éppen olyan fontos a konyhában, mint egy szép, nagy TV a nappaliban, ami csak hozzátesz az élményhez), perelhetnénk a pazarlásért, az unalmas salátákért, a fantázia nélküli, ízetlen köretekért, ülhetnénk a vádlottak padján száraz húsokért, flakonos tejszínhabért vagy éppen fagyasztott nokedliért.
Tudom, hogy vicces a korábbi felvetés, de kérdem én: mindenre válasz és alapos kifogás lehet a pénz és az idő hiánya? A válasz egyénre szabott,így nem veszem a bátorságot, hogy azt higgyem az én véleményem a mérvadó. Bár sejthető, hogy gyakrabban lennék feljelentő, mint vádlott a képzeletbeli bíróság szigorú és szúrós szemű esküdtjei előtt.

Szóval jöjjön az ok, amiért várom a gasztro kommandót! Vállalom a bilincset! Bevallom! Tiroli borjúmájat reggeliztem! Isten engem úgy segéljen! De az igazat és csakis az igazat mondom!
A képet loptam, de az enyém is így nézett ki. A TV2 honlapján megnézhető!


Recpet

60 dkg borjúmáj vékonyra csíkozva
2 közepes vöröshagyma finomra vágva
2 gerezd fokhagyma
1 kk majoránna
5 dkg füstölt szalonna kockára vágva
2 ek vaj
1 ek liszt
1,5 dl fehérbor
1,5 dl alap lé vagy víz
1 dl tejföl
1 csokor friss petrus finomra vágva
3-4 nagyobb főzni való burgonya, sós vízben megfőzve
só, bors, citromlé

A szalonna zsírját a vajon kisütjük. Hozzáadjuk a hagymát és puhára pároljuk. Hozzáadjuk a zúzott fokhagymát és a csíkokra vágott májat. Nem sózzuk, mert megkeményedik. Alapszabály: a 2 lábúak máját sózzuk, a 4 lábúakét csak a végén szórjuk meg. 5-6 perc pirítás után hozzáadjuk a lisztet és további 2-3 percig pirítjuk. Felengedjük az alappal és a borral, hozzáadjuk a majoránnát és fedő alatt 6-7 percig főzzük. A végén kikevert tejföllel habarom, majd sózom, borsozom. Tálalásnál citromot facsarok rá és megszórom friss petrussal.
A meleg májat főtt burgonyával tálaljuk. A maradék tejföllel tovább lágyíthatjuk az ízeket, ha túl erős a máj karakteres, jellegzetes íze.

Bíró Úr! Kérem, olvassa fel az esküdtek ítéletét! Az ártatlanság védelme engem is megillet, ennek ellenére tudom, hogy én is bűnös vagyok és fel kell készülnöm a legrosszabbra. Még szerencse, hogy konyha a börtönben is van. Nem fogok lemondani sem a zsírról, sem a reggeli májról. A tárgyalást berekesztem!

Pipi babbal, hajajajajajajjj! Egy tálban az ellenséggel!

Ez a nap azon szép napok egyike, amikor abból kell megoldani az aznapi kosztot, amit a hűtőben találsz. Na, nem azért, mert itt a világvége és nem is azért, mert lusta voltam vásárolni. Pusztán azért, mert kellenek olyan napok, amikor beülsz a hűtő elé és sorra veszed a benne lévő maradék cuccokat. Tudom, hogy nincs két egyforma hűtő, épp úgy, mint két egyforma íz sincsen. De hiszem azt, hogy némi rutinnal az ilyen mókák kapcsán remek új ételeket lehet kitalálni, vagy meglévő, bevált recepteket kicsit másképp, kreatívabban újragondolni. Mert gondoljunk csak bele! Miért ne lehetne a krémsajt helyett tejszínt, borsó helyett zöldbabot, hagyma helyett pórét és hal helyett csirkét használni. Szerintem nincs abban semmi rossz, ha az ember itt is kicsit szabadra engedni a fantáziáját. Biztos vagyok benne, hogy egy ilyen próbálkozás örömet és néha kudarcot is okozhat, de higgyétek el, nagy öröm próbálkozni és merészen nekivágni a nagy konyhakalandnak.

Lazulj el, igyál bort! Vagy dobj be egy kupicával és merj nagyot álmodni! Azaz kutyulni, ha így jobban tetszik!


Recept

30 dkg csirkemell kis kockákra vágva
fél szál póré fél x fél centisre aprítva
2 dl főzőtejszín
5 dkg húsos szalonna kockázva
35 dkg zöldbab vagy vajbab vagy borsó ( ha mirelit, áztasd be sós, forró vízbe)
5 dkg lágy sajt reszelve( vagy tömlős sajt)
só, bors, szerecsendió
2 gerezd fokhagyma
2-3 ek olívaolaj

Kapcsold be a sütőt 200 fokra. A hagymát serpenyőben fonnyaszd meg az olajon. Pici sóval tempózzuk meg a folyamatot. Ne nagy lángot használj, mert a póré hamar megég. Add hozzá a szalonnát és pörgesd 2-3 percig. Öntsd fel pici vízzel és főzd puhára 2-3 perc alatt. Közben add hozzá a fokhagymát, majd a csirkemellet is. Várd meg, míg a hús kifehéredik, majd öntsd fel a bab áztatóvizével. Maximum 2 dl. Forrald fel, majd add hozzá a sajtot, tejszínt és a babot. Borsozd, reszelj rá egy késhegynyi szerecsendiót (őrölt is jó), sót csak kóstolás után. 1-2 percig forrald, majd öntsd az egészet egy tűzálló tálba és told be a sütőbe 15 percre.
Ha lejárt az idő, vedd ki, kicsit várj mert forró és fogyaszd jóízűen. Ha gondolod adhatsz hozzá rizst is, de magában is megállja a helyét.

Utólag bevallom, hogy eredetileg rakott kelt szerettem volna csinálni, de az egyik nagy ellenségem, a lustaság erősebb volt a vágynál. De most már tudom, hogy a maradék és "Ő" jól megférnek egymással a jénai tálban!

Tavaszi idő tavaszi salátára kapatja a szám...

3 napja tavasz van. Tudom, hogy csak átmeneti, de nem érdekel. Tavasznak élem meg és kész. De ezzel így volt a fél világ, ha jól emlékszem. Annyi ember özönlött ki a szabadba, hogy figyelni kellett, hogy hova lép az ember, mert mindenhol gyerekek és kiskutyák rohangáltak megbolondulva a hirtelen jött napfénytől. Ha lehetne, én inkább azt vizsgálnám a tudósok helyében, hogy az első sugarak milyen hatással vannak az emberi jellemre és nem azt, hogy a telihold mit vált ki belőlünk. Szerintem az előbbi sokkal izgalmasabb és vérbőbb. Pezsegnek a hormonok, megjelennek a párocskák az utcákon, életre szóló szerelmek szövődnek, egy csomóan teherbe esnek és sokan kigombolt kabátban, szabadon és magabiztosan sétálgatnak megelégedve önmagukkal. Vagy csak szimplán érzik zsigerből, hogy itt az ideje kimozdulni és szívni egy kis friss levegőt a szabadban. Vagy éppen borozni egyet. Ahogy mi is tettük.

Szombaton reggel Judit barátnőmmel edzeni voltunk, jól felpörgettük magunkat, majd elmentünk a Menzára levesezni. A levesből persze lett más is, köszönet érte Juci mamának, aki állta az ebédünk számláját, mondván kedden szülinapos lesz, együnk hát egyet az egészségére. És mi ettünk és ittunk is. Innen is köszönet és Isten éltesse még nagyon sokáig!

Nem megyek bele a részletekbe, de a marhahúsleves még mindig simogatja a lelkemet.

Köszönet és hála az új Chef-nek.

És ha már léleksimi, akkor meg kell említenem a Disznókő pincészet 2009-es furmintját is, ami elvarázsolt bennünket. Ha le kellene írnom, hogy mi a tökéletes, akkor az a 2 óra az volt. A Nap, az ebéd, Rolf, Juci és én. Borral, levessel, bongyor leánnyal, mindennel.

El is kapott bennünket a lendület és már úton is voltunk a Margitszigetre. Borozzunk egyet, olyan szép az idő. Be is tértünk a Drop Shop borbárba, ahol szerencsénkre éppen nem volt senki, így az összes tudást mi tudtuk bezsebelni, amit a szuper házigazda képviselt. Egy Chateau Arrogant Chardonnay-t választottunk. Álom! Mást nem tudok róla mondani. És nem is akarok.A történethez hozzá tartozik, hogy poharunk ugye nem volt. Hát mi is legyen! Jött az ötlet, hogy hagyjunk ott pénzt letétbe és kérjünk 3 poharat. (Riedel poharakat használnak, darabja minimum 2000 ft.) Az üzlet meg is köttetett, a bor el is fogyott és egy olyan kellemes délutáni emlékkel lettünk gazdagabbak, amit megint csak köszönni tudok. Apró dolgok ezek, de mégis olyan kerekké tették a napot, hogy sokáig táplálkozom ezekből a boldog órákból.

A poharakat szépen, egyben visszavittük, a pénzt visszakaptuk és még maradtunk egy pár pohárkára.

Nos, ha már tavasz, akkor legyen saláta! Mára ez jutott! Mert a tavaszi idő tavaszi salira kapatja a szám!

Recept

1 római saláta (ha nincsen jó a jégsali is)

4 tojás

2 csokor friss petrus

1 szál újhagyma

2 csemege uborka

1 dl olaj (olíva)

1 kk mustár

fél citrom leve

1 ek porcukor

só, bors

4-5 szelet húsos szalonna

5 dkg parmezán vagy más kemény sajt (persze a parmezán a legjobb)

3 tojást tegyél fel főni lobogó, sós forró vízbe. Pontosan 8 percig főzd. Így még kicsit lágy a sárgája, de nem nyers.

A negyedik tojás sárgáját válaszd ketté a fehérjétől. Egy keverőtálba tedd a sárgáját, add hozzá a mustárt, keverd el egy habverővel. Ha ezzel megvagy, akkor folyamatosan csorgasd hozzá az olajt, nagyon kis adagokban. Ha túladagolod, kicsapódik. Szóval türelem. Ha felvette az egy deci olajt, add hozzá a citrom levét, a porcukrot, sót, borsot. Vágd finomra a petrust, a hagymát és az uborkát is. Ezeket is keverd bele a majonézbe. Mert ugye az előbb megtanultunk házi majót készíteni. Kóstold, ha nem elég sós, borsos, pótold.

(Igen, lehet használni bolti majonézt is, de ha már nem vesszük a fáradságot, hogy házilag készítsük, annyit tegyetek meg, hogy nem a legolcsóbb vacakkal rontjátok el a salátát.) Közben egy serpenyőben süsd ropogósra a szalonnát. Pucold meg a lehűtött tojásokat.

A saláta leveleket tépkedd a fűszeres majonézre, forgasd össze őket és tálald. A tetejére reszelj sajtot, tördeld rá a szalonnát, tedd mellé a félbe vágott tojásokat. Adhatsz hozzá pirítóst és egy jó kis Chardonnay-t.

Ha lenne pofám, most odamennék a hűtőhöz és bekevernék még egy adagot.

Észrevétel! Ez a saláta nagyon is hasonlít a Cézár salátához. Nem tagadom! De kit érdekel. Finom és kész. Egyétek, ne a fejeteket törjétek!