Tavaszi idő tavaszi salátára kapatja a szám...

3 napja tavasz van. Tudom, hogy csak átmeneti, de nem érdekel. Tavasznak élem meg és kész. De ezzel így volt a fél világ, ha jól emlékszem. Annyi ember özönlött ki a szabadba, hogy figyelni kellett, hogy hova lép az ember, mert mindenhol gyerekek és kiskutyák rohangáltak megbolondulva a hirtelen jött napfénytől. Ha lehetne, én inkább azt vizsgálnám a tudósok helyében, hogy az első sugarak milyen hatással vannak az emberi jellemre és nem azt, hogy a telihold mit vált ki belőlünk. Szerintem az előbbi sokkal izgalmasabb és vérbőbb. Pezsegnek a hormonok, megjelennek a párocskák az utcákon, életre szóló szerelmek szövődnek, egy csomóan teherbe esnek és sokan kigombolt kabátban, szabadon és magabiztosan sétálgatnak megelégedve önmagukkal. Vagy csak szimplán érzik zsigerből, hogy itt az ideje kimozdulni és szívni egy kis friss levegőt a szabadban. Vagy éppen borozni egyet. Ahogy mi is tettük.

Szombaton reggel Judit barátnőmmel edzeni voltunk, jól felpörgettük magunkat, majd elmentünk a Menzára levesezni. A levesből persze lett más is, köszönet érte Juci mamának, aki állta az ebédünk számláját, mondván kedden szülinapos lesz, együnk hát egyet az egészségére. És mi ettünk és ittunk is. Innen is köszönet és Isten éltesse még nagyon sokáig!

Nem megyek bele a részletekbe, de a marhahúsleves még mindig simogatja a lelkemet.

Köszönet és hála az új Chef-nek.

És ha már léleksimi, akkor meg kell említenem a Disznókő pincészet 2009-es furmintját is, ami elvarázsolt bennünket. Ha le kellene írnom, hogy mi a tökéletes, akkor az a 2 óra az volt. A Nap, az ebéd, Rolf, Juci és én. Borral, levessel, bongyor leánnyal, mindennel.

El is kapott bennünket a lendület és már úton is voltunk a Margitszigetre. Borozzunk egyet, olyan szép az idő. Be is tértünk a Drop Shop borbárba, ahol szerencsénkre éppen nem volt senki, így az összes tudást mi tudtuk bezsebelni, amit a szuper házigazda képviselt. Egy Chateau Arrogant Chardonnay-t választottunk. Álom! Mást nem tudok róla mondani. És nem is akarok.A történethez hozzá tartozik, hogy poharunk ugye nem volt. Hát mi is legyen! Jött az ötlet, hogy hagyjunk ott pénzt letétbe és kérjünk 3 poharat. (Riedel poharakat használnak, darabja minimum 2000 ft.) Az üzlet meg is köttetett, a bor el is fogyott és egy olyan kellemes délutáni emlékkel lettünk gazdagabbak, amit megint csak köszönni tudok. Apró dolgok ezek, de mégis olyan kerekké tették a napot, hogy sokáig táplálkozom ezekből a boldog órákból.

A poharakat szépen, egyben visszavittük, a pénzt visszakaptuk és még maradtunk egy pár pohárkára.

Nos, ha már tavasz, akkor legyen saláta! Mára ez jutott! Mert a tavaszi idő tavaszi salira kapatja a szám!

Recept

1 római saláta (ha nincsen jó a jégsali is)

4 tojás

2 csokor friss petrus

1 szál újhagyma

2 csemege uborka

1 dl olaj (olíva)

1 kk mustár

fél citrom leve

1 ek porcukor

só, bors

4-5 szelet húsos szalonna

5 dkg parmezán vagy más kemény sajt (persze a parmezán a legjobb)

3 tojást tegyél fel főni lobogó, sós forró vízbe. Pontosan 8 percig főzd. Így még kicsit lágy a sárgája, de nem nyers.

A negyedik tojás sárgáját válaszd ketté a fehérjétől. Egy keverőtálba tedd a sárgáját, add hozzá a mustárt, keverd el egy habverővel. Ha ezzel megvagy, akkor folyamatosan csorgasd hozzá az olajt, nagyon kis adagokban. Ha túladagolod, kicsapódik. Szóval türelem. Ha felvette az egy deci olajt, add hozzá a citrom levét, a porcukrot, sót, borsot. Vágd finomra a petrust, a hagymát és az uborkát is. Ezeket is keverd bele a majonézbe. Mert ugye az előbb megtanultunk házi majót készíteni. Kóstold, ha nem elég sós, borsos, pótold.

(Igen, lehet használni bolti majonézt is, de ha már nem vesszük a fáradságot, hogy házilag készítsük, annyit tegyetek meg, hogy nem a legolcsóbb vacakkal rontjátok el a salátát.) Közben egy serpenyőben süsd ropogósra a szalonnát. Pucold meg a lehűtött tojásokat.

A saláta leveleket tépkedd a fűszeres majonézre, forgasd össze őket és tálald. A tetejére reszelj sajtot, tördeld rá a szalonnát, tedd mellé a félbe vágott tojásokat. Adhatsz hozzá pirítóst és egy jó kis Chardonnay-t.

Ha lenne pofám, most odamennék a hűtőhöz és bekevernék még egy adagot.

Észrevétel! Ez a saláta nagyon is hasonlít a Cézár salátához. Nem tagadom! De kit érdekel. Finom és kész. Egyétek, ne a fejeteket törjétek!