Sült zöldség! A többi túró!

Jól van na! Engedek a nyomásnak! Ma semmi hús, böjtölők, nektek kedvezek. Persze senki sem tiltja meg, hogy kerüljön mellé némi véres hurka vagy velős pacal. Ejj! Ezt azért én sem gondoltam komolyan. Tegnapról maradt némi csipszes zsemlemorzsám, ezt használtam fel egy kicsit más formában. Sütöttem finom, fűszeres zöldségeket, a túrót összevarázsoltam ezzel- azzal, hőkezeltem és már ehettem is ezeket az elsőre kicsit furcsa, de igazából teljesen egyszerű és laktató, kellemes, nyáresti hangulatot idéző falatokat. Lehet, hogy még korai a nyarat emlegetni, bár a mai 20 fok teljesen ebbe az irányba vitte el a gondolataimat. Terasz, illatok, kellemes szellő, hűvös, méretes fröccs. Jajj! Ugye mindenki vágyat érez, hogy újra az udvaron kelljen aludni, mert a lakásban elviselhetetlen a hőség. Azért szeretjük. És szeressük ezt a mai ihletet is, ami egy újabb példa arra, hogy teljesen egyszerű dolgokból, nem túl bonyolultan is lehet finom és újszerű fogásokat elkészíteni. Lehet próbálkozni! Nem fog fájni.

Recept

1 közepes padlizsán hosszában, 3-4 mm vékonyra szeletelve

1-1 piros és sárga kaliforniai paprika 2 cm széles csíkokra vágva

20 cm póré 2 cm szélesre karikázva

3 gerezd fokhagyma

2-3 szál friss rozmaring de lehet szárított is (2-3 késhegynyi)

5-6 levél friss bazsalikom (szárítottból 1 kiskanálnyi)

só, bors

negyed kiló túró

1 tojás szétválasztva, a fehérje habbá verve

10 dkg zsemlemorzsa

1 kk pirospaprika, ha van csípős is adható hozzá

1 marék paprikás chipsz összezúzva

só, bors

1 ek olíva olaj

2-3 dl olaj a sütéshez

Serpenyőben olajat hevíts, tedd bele a fűszereket, fokhagymát. Gyenge lángon melegítsd, tedd bele a pórét. Fedő alatt 5-6 percig főzd. Húzd le a tűzről, szedd ki a hagymákat. A padlizsánt és a paprikákat egy másik serpenyőben kevés olajon grillezd meg, sózd, borsozd. Majd add a pórés, fokhagymás keverékhez. A túrót törd össze, keverd össze a morzsával, paprikával, csipsszel, tojással, fűszerekkel, olajjal és a legvégén óvatosan forgasd hozzá a fehérje habot. Formázz vizes kézzel 6-7 cm hosszú, 2 cm átmérőjű hengereket, majd a félretett, fűszeres olajban süsd aranybarnára. 6-7 perc alatt el is készül. Az olaj ne legyen tűzforró, mert akkor kívülről csak megég, belül pedig nyers marad. A tálalás egyszerű. Fogj a kezedbe egy túrórudat, harapj rá, a másik kezeddel pedig villával nyalábold az illatos, fűszeres zöldségeket a szádba. Friss, ropogós kenyérrel, olasz lepénnyel az élvezet tovább fokozható! Na és egy üveg bor! Az is kell hozzá! Mondjuk fehér és száraz! Tuti lesz!

Ez egy muffin! Nem édes, mert sós!

Már azt hittem, hogy nem is tudok belépni a rendszerembe, olyan régen nem voltam itt! Jó volt egy kis pihenés, de ha nagyon őszinte akarok lenni, akkor be kell valljam, hogy nem bírnám ki főzés nélkül. Erre sajnos rá kellett döbbennem. Azt gondolná az ember, hogy okoz némi örömet, amikor átadhatod a fakanalat másnak. Ez persze így is van, egy rövid ideig. Aztán kezded érezni, hogy egyre közelebb kerülsz a konyhához, egyre több időt töltesz a hűtő és a kamra környékén, egyre jobban kiismered magad egy idegen helyen és milyen meglepő, de előbb- utóbb azon kapod magad, hogy kötényben állsz a tűzhely mellett és vacsorát vagy éppen szülinapi tortát készítesz. Ez lehet, hogy már beteges! Nem tudom. Sokat gondolkodtam rajta, hogy miért alakul ez mindig így. Miért nem tudom elengedni magamat és hagyni, hogy valóban vendég tudjak lenni? Bennem kódolva van a konyha, mint élettér? Úgy vagyunk mi egymással, mint borsó meg a héja? Nem tudom és talán nem is akarom, hogy ez másként legyen. Ott van a biztonság! Erről nem tehetek. Persze lehet, hogy azt hiszem, hogy én jobban tudom a receptet, az is lehet, hogy félek attól, hogy más íze nem tetszik majd és az is lehet, hogy azt gondolom, hogy nekem az a dolgom, hogy "konyhatündér" legyek. Lehet! De amíg nem zavarnak el, én lelkesen veszem át észrevétlenül a terepet és sütök akár olyan finom muffint is, mint ma délután a saját konyhámban.

Recept 12 muffinhoz

20 dkg liszt

20 dkg olvasztott vaj

2 egész tojás

5 dkg fetasajt (vagy más sajt reszelve)

20 cm póré nem túl apróra vágva

20 dkg brokkoli puhára párolva, kicsit összetörve

2 zacskó sütőpor

4 ek olíva olaj

fél dl langyos víz

só, bors,szerecsendió,

2 ek pirított szeletelt mandula (elhagyható, de lehet tökmag, vagy bármilyen más mag, pirítva)

A sütőt kapcsold 200 fokra. 3 ek olíva olajon fonnyaszd puhára a pórét, majd add hozzá a főtt, durvára tört brokkoli rózsákat, finoman sózd, borsozd, ízesítsd 1 késhegynyi őrölt szerecsendióval. Hagy hűlni, majd add hozzá a sz összes többi hozzávalót és keverd össze homogén masszává. Nem lesz túl sűrű a massza, nem is kell neki annak lennie. Ha megvagy vele, adagold ki a formákba és süsd 15 percig . A szilikon formával nem kell csinálni semmit. Ha teflont használsz, érdemes muffinpapírt használni, vagy kiolajozni töltés előtt.

Miután kisült, picit hagyd pihenni, aztán 6 darabot dugj el magad elől, mert annyira ízleni fog, hogy nem tudod abbahagyni. Önálló ételként, de bármilyen szaftos hús mellé adható köretként is. Én tejszínes csirkét készítek, de ezt csak halkan jegyzem meg, nehogy a böjtölő tömeg megorroljon rám. Jó ez a muffin! Tessék próbálkozni!

Pipi babbal, hajajajajajajjj! Egy tálban az ellenséggel!

Ez a nap azon szép napok egyike, amikor abból kell megoldani az aznapi kosztot, amit a hűtőben találsz. Na, nem azért, mert itt a világvége és nem is azért, mert lusta voltam vásárolni. Pusztán azért, mert kellenek olyan napok, amikor beülsz a hűtő elé és sorra veszed a benne lévő maradék cuccokat. Tudom, hogy nincs két egyforma hűtő, épp úgy, mint két egyforma íz sincsen. De hiszem azt, hogy némi rutinnal az ilyen mókák kapcsán remek új ételeket lehet kitalálni, vagy meglévő, bevált recepteket kicsit másképp, kreatívabban újragondolni. Mert gondoljunk csak bele! Miért ne lehetne a krémsajt helyett tejszínt, borsó helyett zöldbabot, hagyma helyett pórét és hal helyett csirkét használni. Szerintem nincs abban semmi rossz, ha az ember itt is kicsit szabadra engedni a fantáziáját. Biztos vagyok benne, hogy egy ilyen próbálkozás örömet és néha kudarcot is okozhat, de higgyétek el, nagy öröm próbálkozni és merészen nekivágni a nagy konyhakalandnak.

Lazulj el, igyál bort! Vagy dobj be egy kupicával és merj nagyot álmodni! Azaz kutyulni, ha így jobban tetszik!


Recept

30 dkg csirkemell kis kockákra vágva
fél szál póré fél x fél centisre aprítva
2 dl főzőtejszín
5 dkg húsos szalonna kockázva
35 dkg zöldbab vagy vajbab vagy borsó ( ha mirelit, áztasd be sós, forró vízbe)
5 dkg lágy sajt reszelve( vagy tömlős sajt)
só, bors, szerecsendió
2 gerezd fokhagyma
2-3 ek olívaolaj

Kapcsold be a sütőt 200 fokra. A hagymát serpenyőben fonnyaszd meg az olajon. Pici sóval tempózzuk meg a folyamatot. Ne nagy lángot használj, mert a póré hamar megég. Add hozzá a szalonnát és pörgesd 2-3 percig. Öntsd fel pici vízzel és főzd puhára 2-3 perc alatt. Közben add hozzá a fokhagymát, majd a csirkemellet is. Várd meg, míg a hús kifehéredik, majd öntsd fel a bab áztatóvizével. Maximum 2 dl. Forrald fel, majd add hozzá a sajtot, tejszínt és a babot. Borsozd, reszelj rá egy késhegynyi szerecsendiót (őrölt is jó), sót csak kóstolás után. 1-2 percig forrald, majd öntsd az egészet egy tűzálló tálba és told be a sütőbe 15 percre.
Ha lejárt az idő, vedd ki, kicsit várj mert forró és fogyaszd jóízűen. Ha gondolod adhatsz hozzá rizst is, de magában is megállja a helyét.

Utólag bevallom, hogy eredetileg rakott kelt szerettem volna csinálni, de az egyik nagy ellenségem, a lustaság erősebb volt a vágynál. De most már tudom, hogy a maradék és "Ő" jól megférnek egymással a jénai tálban!

Hagyma! A szerelem fűszere! Visz' lát Valentin!

Valentin nap van. Nálam szóra sem érdemes.
Ugyan, miért is ne lehetne valami szokatlan, ám annál izgalmasabb étekkel megülni ezt a kellemetlen eseményt. Ha elég bátrak vagyunk és én azt hiszem, hogy ebben nincsen hiány, akkor vígan belekezdhetünk ennek a levesnek az elkészítésébe. Nem igényel sok alapanyagot, mégis, van benne valami plusz, amitől észrevétlenül válhat az egyik kedvenc téli levesünkké.
Póréhagyma került a kezembe, állítólag magyar, szóval még a gazdaságot is támogatjuk kicsit. Ha már az egyik nemzeti ünnepünk van éppen terítéken.
A leves magában is megáll, de én vettem a bátorságot és adtam hozzá egy új kedvencet, ami nem más, mint a füstölt tofu.
Erről tudni kell, hogy szója alapú sajtként terjeng a köztudatban és nem is nagyon tudok ebben hibát találni, hiszen tényleg az. A füstölt verzió a magyar ízlés miatt jött a világra, mondván, hátha így gyakoribb vendég lesz a hazai konyhákban. Nekem bejött a PR.


Recept a leveshez:

2 szál póré felaprítva
5 dkg vaj
2 ek olíva olaj
1 liter alaplé vagy víz
só, bors, szerecsendió
1 ek szójaszósz
1 csokor friss snidling
200 gr füstölt tofu 1x1 es kockákra vágva
1-2 kanál tökmagolaj

A vajat olvaszd össze az olajjal és tedd rá a hagymát. Párold 6-7 percig, sózd, majd öntsd fel a folyadékkal. Főzd további 6-7 percig, majd egy botmixer segítségével turmixold krémessé. Ha gondolod, tehetsz hozzá 1 dl főzőtejszínt is, így dúsabb, selymesebb lesz. Én jobban kedvelem natúr, szóval kihagytam. Sózd, ha nem elég sós, borsozd, adj hozzá 2 késhegynyi őrölt szerecsendiót és a szójaszószt.
A snidlinget vágd finomra. Szedj levest egy mély tányérba, tégy bele egy bátor adag tofukockát, szórd meg snidlinggel és locsold meg tökmagolajjal.

Az ízek nagyon együtt lesznek, ígérem. Nem lesz csalódás. És a hagyma ízének nyoma sincs. Szóval bátraké a szerencse, nyugodtan lehet eme jeles estén is a kedves orra alá tolni.
A többi már a Te dolgod. A leves fél siker! Puszi