A következő címkéjű bejegyzések mutatása: túró. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: túró. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. március 24., csütörtök

Sült zöldség! A többi túró!



Jól van na! Engedek a nyomásnak! Ma semmi hús, böjtölők, nektek kedvezek. Persze senki sem tiltja meg, hogy kerüljön mellé némi véres hurka vagy velős pacal. Ejj! Ezt azért én sem gondoltam komolyan. Tegnapról maradt némi csipszes zsemlemorzsám, ezt használtam fel egy kicsit más formában. Sütöttem finom, fűszeres zöldségeket, a túrót összevarázsoltam ezzel- azzal, hőkezeltem és már ehettem is ezeket az elsőre kicsit furcsa, de igazából teljesen egyszerű és laktató, kellemes, nyáresti hangulatot idéző falatokat. Lehet, hogy még korai a nyarat emlegetni, bár a mai 20 fok teljesen ebbe az irányba vitte el a gondolataimat. Terasz, illatok, kellemes szellő, hűvös, méretes fröccs. Jajj! Ugye mindenki vágyat érez, hogy újra az udvaron kelljen aludni, mert a lakásban elviselhetetlen a hőség. Azért szeretjük. És szeressük ezt a mai ihletet is, ami egy újabb példa arra, hogy teljesen egyszerű dolgokból, nem túl bonyolultan is lehet finom és újszerű fogásokat elkészíteni. Lehet próbálkozni! Nem fog fájni.

Recept

1 közepes padlizsán hosszában, 3-4 mm vékonyra szeletelve
1-1 piros és sárga kaliforniai paprika 2 cm széles csíkokra vágva
20 cm póré 2 cm szélesre karikázva
3 gerezd fokhagyma
2-3 szál friss rozmaring de lehet szárított is (2-3 késhegynyi)
5-6 levél friss bazsalikom (szárítottból 1 kiskanálnyi)
só, bors

negyed kiló túró
1 tojás szétválasztva, a fehérje habbá verve
10 dkg zsemlemorzsa
1 kk pirospaprika, ha van csípős is adható hozzá
1 marék paprikás chipsz összezúzva
só, bors
1 ek olíva olaj

2-3 dl olaj a sütéshez

Serpenyőben olajat hevíts, tedd bele a fűszereket, fokhagymát. Gyenge lángon melegítsd, tedd bele a pórét. Fedő alatt 5-6 percig főzd. Húzd le a tűzről, szedd ki a hagymákat. A padlizsánt és a paprikákat egy másik serpenyőben kevés olajon grillezd meg, sózd, borsozd. Majd add a pórés, fokhagymás keverékhez. A túrót törd össze, keverd össze a morzsával, paprikával, csipsszel, tojással, fűszerekkel, olajjal és a legvégén óvatosan forgasd hozzá a fehérje habot. Formázz vizes kézzel 6-7 cm hosszú, 2 cm átmérőjű hengereket, majd a félretett, fűszeres olajban süsd aranybarnára. 6-7 perc alatt el is készül. Az olaj ne legyen tűzforró, mert akkor kívülről csak megég, belül pedig nyers marad. A tálalás egyszerű. Fogj a kezedbe egy túrórudat, harapj rá, a másik kezeddel pedig villával nyalábold az illatos, fűszeres zöldségeket a szádba. Friss, ropogós kenyérrel, olasz lepénnyel az élvezet tovább fokozható! Na és egy üveg bor! Az is kell hozzá! Mondjuk fehér és száraz! Tuti lesz!


Sült zöldség! A többi túró!


Jól van na! Engedek a nyomásnak! Ma semmi hús, böjtölők, nektek kedvezek. Persze senki sem tiltja meg, hogy kerüljön mellé némi véres hurka vagy velős pacal. Ejj! Ezt azért én sem gondoltam komolyan. Tegnapról maradt némi csipszes zsemlemorzsám, ezt használtam fel egy kicsit más formában. Sütöttem finom, fűszeres zöldségeket, a túrót összevarázsoltam ezzel- azzal, hőkezeltem és már ehettem is ezeket az elsőre kicsit furcsa, de igazából teljesen egyszerű és laktató, kellemes, nyáresti hangulatot idéző falatokat. Lehet, hogy még korai a nyarat emlegetni, bár a mai 20 fok teljesen ebbe az irányba vitte el a gondolataimat. Terasz, illatok, kellemes szellő, hűvös, méretes fröccs. Jajj! Ugye mindenki vágyat érez, hogy újra az udvaron kelljen aludni, mert a lakásban elviselhetetlen a hőség. Azért szeretjük. És szeressük ezt a mai ihletet is, ami egy újabb példa arra, hogy teljesen egyszerű dolgokból, nem túl bonyolultan is lehet finom és újszerű fogásokat elkészíteni. Lehet próbálkozni! Nem fog fájni.

Recept

1 közepes padlizsán hosszában, 3-4 mm vékonyra szeletelve
1-1 piros és sárga kaliforniai paprika 2 cm széles csíkokra vágva
20 cm póré 2 cm szélesre karikázva
3 gerezd fokhagyma
2-3 szál friss rozmaring de lehet szárított is (2-3 késhegynyi)
5-6 levél friss bazsalikom (szárítottból 1 kiskanálnyi)
só, bors

negyed kiló túró
1 tojás szétválasztva, a fehérje habbá verve
10 dkg zsemlemorzsa
1 kk pirospaprika, ha van csípős is adható hozzá
1 marék paprikás chipsz összezúzva
só, bors
1 ek olíva olaj

2-3 dl olaj a sütéshez

Serpenyőben olajat hevíts, tedd bele a fűszereket, fokhagymát. Gyenge lángon melegítsd, tedd bele a pórét. Fedő alatt 5-6 percig főzd. Húzd le a tűzről, szedd ki a hagymákat. A padlizsánt és a paprikákat egy másik serpenyőben kevés olajon grillezd meg, sózd, borsozd. Majd add a pórés, fokhagymás keverékhez. A túrót törd össze, keverd össze a morzsával, paprikával, csipsszel, tojással, fűszerekkel, olajjal és a legvégén óvatosan forgasd hozzá a fehérje habot. Formázz vizes kézzel 6-7 cm hosszú, 2 cm átmérőjű hengereket, majd a félretett, fűszeres olajban süsd aranybarnára. 6-7 perc alatt el is készül. Az olaj ne legyen tűzforró, mert akkor kívülről csak megég, belül pedig nyers marad. A tálalás egyszerű. Fogj a kezedbe egy túrórudat, harapj rá, a másik kezeddel pedig villával nyalábold az illatos, fűszeres zöldségeket a szádba. Friss, ropogós kenyérrel, olasz lepénnyel az élvezet tovább fokozható! Na és egy üveg bor! Az is kell hozzá! Mondjuk fehér és száraz! Tuti lesz!


2011. február 11., péntek

Túrógombóc! Ó vovovovovó! Nekem behúzta a jelest!


Vannak olyan desszertek, aminek elkészítése nem túl nagy ördöngösség, viszont nem árt jól meggondolni, hogy valóban belevágunk e, mert egy idő után azt veszed észre, hogy a rengeteg is kevés lesz belőle. A túrógombóc tipikus példája ennek a megállapításnak.
Hogy orvosoljuk a bajt, két dolgot tehetsz. Vagy előre gondolkodsz és már a vásárlásnál megduplázod az adagot az alapanyagokból, vagy kénytelen leszel optikailag csalni és sok kicsi gombócot készíteni, ezzel félrevezetve a nagyérdeműt.
De az sem rossz megoldás, ha mindezt kombinálod és így aztán tuti, hogy egy egész sereget elláthatsz ezekkel a csodás, habkönnyű golyócsodákkal.
Bevallom! Nagy kedvelője vagyok ennek az egyszerű, ám annál jobban elrontható édességnek. Vagy sósságnak, mert ugye nem törvényszerű, hogy édes a kicsike.
Ettem én már gumit, ragacsot, töltöttet, keserűt, savanyút, kakaóst, mazsolást és már nem is emlékszem, hogy miféléket még. Nálam olyan ez, mint a somlói galuska. Mindenhol megkóstolom. És ha valahol átment a mércémen, képes vagyok utána utazni, ha arról van szó.
Nos, gombóc tekintetében könnyű helyzetben vagyok. Itt, a fővárosban 2 helyen is olyan ez a drága dámpling, mint amilyennek szerintem lennie kell. Az egyik a Menza, a másik a Lugas étterem a Bazilikánál. Ezen a két helyen mindig friss és mindig tökéletes a felhozatal.
Ehhez a kedves sütikéhez kedves emlékem is kapcsolódik, nevezetesen az, hogy szakmunkás vizsgámon ezt az étket kellett elkészítenem. Nem szerénykedem, de a vizsgaelnök csak annyit mondott, hogy ilyen finom gombócokat még soha életében nem evett. Hát lehet ennél kedvesebb és biztatóbb kezdete egy szakács karrierjének? Nekem fontosak voltak ezek a szavak és őszintén megmondom, hogy az összes bizonyítványom közül erre a kis kékségre vagyok azóta is legbüszkébb.
Szóval a túrógombóc és az én sorsom azon a napon kovácsolódott össze és azóta is ugyan azt a receptet használom, eddig csalódottság nélkül.


Recept

fél kg száraz túró
2 egész tojás
80 gr búzadara
1 csipet só

A morzsához
1 bögre zsemlemorzsa
1 ek vaj
1 zacskó vaníliás cukor (legjobb a bourbon-vagy a házi vaníliás cukor)
1 kk őrölt fahéj

1 doboz tejföl
porcukor ízlés szerint

A túrót törd át egy villával. Add hozzá a tojásokat, búzadarát, sót. Jól dolgozd össze és minimum egy órára tedd a hűtőbe. Ez azért kell, hogy a búzadara jól megduzzadjon és szívja magába a túró és a tojás nedvességét.

Közben egy serpenyőben olvaszd fel a vajat, add hozzá a zsemlemorzsát, vaníliás cukrot és pirítsd szép barnára. Ez nagyjából 6-7 perc. Ne hagyd magára, mert nagyon hamar megég és akkor kezdheted elölről. A végén add hozzá a fahéjat és keverd össze a morzsával. Nem teszel rosszat, ha átüríted egy hideg tálba, mert így biztos nem fog odaégni, miután levetted a tűzről a serpenyőt.
A gombócok kifőzése előtt tegyél fel egy nagy fazékban vizet forralni. Ha forr, tegyél bele egy kk sót. Ha a túró kipihente magát a hűtőben, vizes kézzel nagyjából 5-6 cm átmérőjű gombócokat formálj és szépen, egyenként tedd őket bele a vízbe. Itt már nem kell, hogy lobogjon a víz, inkább csak csendesen forrjon. A gombócok szépen lassan feljönnek majd a víz felszínére. Hagyd még így egy percig főni, majd lyukacsos kanállal szedd ki őket és egyből tedd bele a morzsába. Óvatosan forgasd át és még melegen, a kikevert porcukros tejföllel fogyaszd el.
Ebből a mennyiségből 8-10 gombócod lesz.
Megjegyzés: ha sósan akarod elfogyasztani, akkor a cukrot hagyd ki a receptből.

Szóval gombóc! Javaslom, hogy egy kiló túróból készítsd, mert a nyolcadik után azt fogod érezni, hogy még akarok, még akarok! Ne engem hibáztass! Én előre szóltam! Utána lehet a fűben hemperegni és nagyokat jajjgatni! Bilagitot mindenkinek!