Tekeregtem a boltban, mint egy rétes, aki kígyó akar lenni és azon törtem a buksimat, hogy mi a fenét kezdjek a túróval, amit pár napja csak úgy betettem a kosárba.
Jöttek az unalmas ötletek, de valahogy egyikhez sem volt túl sok kedvem. Tészta? Rétes? Tőtöttzsemle? Neeem! Egyik sem az igazi. Ennél többet akartam és olyat, amit már régen nem ettem és valami kapcsolat is létrejön köztem és közötte, míg elkészítem. Megálltam a receptes polc előtt és eszembe jutott, hogy névnapomra kaptam egy klassz sütis könyvet, amiben az összes klasszikus pogi recept is benne van. Összefutott az összes nyál a számban, eszembe jutottak a régi, otthoni pogácsák, amiket anyu sütött és arra gondoltam, hogy épp itt lenne az ideje, hogy én is megalapozzam a saját pogi kultuszomat. Jobb időt nem is találhattam volna erre, kezdjük, mondjuk egy klassz túrós pogival. Szuper!
Pogácsa! Kinek mi jut róla eszébe?
Ugye, jöhet a hamuban sült cucc! Sima ügy! Lehet ugyebár az otthoni hangulat! Ezt már ellőttem! Nekem eszembe jut első kedves munkahelyem is a csepeli Auchan képében. Ott Isteni pogácsákat ettem. Persze híztam is veszettül! Aztán eszembe jut kedves főiskolám is, azaz nem is az iskola, hanem a Sztár nevű egység a mellette található éjjel-nappalival együtt. Ezek kéz a kézben jártak egymással, hiszen a szomszédságon túl a tulajdonos is összekötötte őket. Milyen szépen gazdagodtak belőlünk! Hihetetlen! Na, de mi köze van egy kocsmának a pogácsához?
Hmmm? Hát csak annyi, hogy a kis feleseket, amiket a melósok és az alkeszek töltenek magukba műszak előtt, közben, helyett mi elneveztük pogácsának. Senki se kérdezze, hogy honnan jött a név, már nem emlékszem. Fejemet tenném rá, hogy már másnap sem tudtuk, csak arra emlékeztünk, hogy pogácsa lett és ha tehettük, vettük is szorgosan a kis cherry-ket. No, azért nem páleszt nyomtunk meg konyakot. Csak azt az édes cherry-t! Milyen klassz is volt! Papp Zsuzsival nagy egyetértésben!
Nekem ezek jutnak eszembe a pogácsáról! Csupa kellemes emlék. Aztán most beugrott még néhány emlékkép, de azok hoznák magukkal a többit és így tovább, soha sem lenne vége ennek a 22-es csapdájával felérő láncreakciónak.
Alig várom, hogy ehessem!
Enni! Enni! Csak ezen jár az eszem! De mi lenne, ha a kerek pogeszek kapnának egy kis levest is?
Oké! Akkor vissza a zöldségekhez!
Legyen krémes és szezonális! Ennyit kértem csak magamtól! Brokkolit nem! Gombát nem! Esetleg hagyma? Neeem! 1 hete volt! Bár kicsit elidőztem itt, mert annyira szeretem, hogy az már beteges! Majdnem belementem a dologba, amikor kibukott a megoldás az előttem álló kezéből! Egy zeller gurult végig a kövön. Az én zellerem...Igeeen! Már megint egy jel! Fogtam, mértem, vittem, fizettem és azóta már készen várja a túrós-tökmagos kedveseket a lábosában duzzogva.
Zellergumó.
Mit tudunk róla?
Azt, hogy csúnya, sokan nem szeretik, sokan nem ismerik, mert nem tudják, hogy mennyi mindent lehet készíteni belőle. Szegény megrekedt azon a szinten, hogy zutty, bele a húslevesbe és kész. Pedig lehet belőle köret, felfújt, ropogós, önálló leves, desszert és még annyi ,de annyi minden, hogy külön megérne egy fejezetet.
De maradok kicsit ennél a korcsnál. Ha azt mondom zeller, akkor 10-ből 9 embernek biztos, hogy mi jut róla az eszébe? Hát persze, hogy a férfiasság. Azaz annak növelése! De kérdem én, hogy azt is tudjuk, hogy milyen összefüggés van a kettő között vagy csak spontán reagálunk és nem is ismerjük igazából a hátteret.
Nos, én utána jártam. Nektek már nem kell! Semmi alapja az egésznek! Olyan, mint a zsírégető ananász. Egy tonnát kéne belőle enni, hogy kifejtse hatását.
De most öntsünk tiszta vizet a pohárba.
A következő néhány gondolat a potencia zavar körül fog ólálkodni. Nem vagyok érintett a témában, de férfiként számolnom kell azzal, hogy bármikor felütheti a fejét ez a fránya, lelket keményen megviselő, petyhüdt állapot.
Az a helyzet, hogy rohadtul nem csak a tatákat érinti a dolog. Azt olvasom, hogy ebben a mocskos, rohanó világban egyre inkább lejjebb csúszik a kritikus korhatár alsó része.
Eddig a negyven pluszos pasik voltak a leginkább veszélyben, de ez mára lement 35 évre.
A rohanó élet, a kevés mozgás, az elhízás, a cigaretta, az alkohol és a legújabb faktor: a stressz.
Jó hír, hogy ezen zavarok nagy százalékban csak átmenetiek. Rossz hír viszont, hogy mi, bunkó férfiak gyávák vagyunk erről beszélni. Pedig mindig van megoldás. Az esetek túlnyomó többségében az eredet pszichés, amin szakember könnyen tud segíteni. Csak hát oda el kell menni, el kell neki mondani, meg kell vele osztani és őszintének kell vele lenni. Ami ugye rohadt nehéz! Inkább szenvedünk és rágjuk magunkat, amivel csak lejjebb és lejjebb húzzuk saját magunkat. Ez egy ördögi kör.
" A szexuális működésben fennálló zavarok jelentős mértékben kihathatnak az egyén saját testével való általános elégedettségére és általános boldogságára is. A szexuális zavarok közül különösen a merevedési zavar az, ami nagymértékben csökkenti az egyén boldogságát. A merevedési zavar sikeres kezelése tehát nemcsak a szexuális elégedettségre hathat ki, hanem az általános életminőségre is." Itt jegyzem meg, hogy a másik hatásos terápia, ha a partner segítségét kéri a bátor kan. A potencia zavarral küzdő férfiak (47 %) csupán 9 %-a kér bármilyen segítséget.
Tehát drága barátaim! A zeller itt már nem segít! Sem a pirula! Ez már túl van a kékségen! Valaki gyógyítsa meg a lelkemet!
Felvetődhet a kérdés, hogy miért foglalkoztam a témával. A válsz egyszerű! Segíteni szeretnék! Pont.
Most egy éles és meredek kanyarral újra vissza a konyhába! Elkészült a remekmű! Épp most írtam egy barátomnak, hogy el kell őket dugni, mert nem tudom abbahagyni a zabálást. Csak még egyet, meg még egyet, meg még egyet! Jah, kérem! Tudni kell visszafogni a vágyakat! Good bye pogikák! Oda az alakom!
Na, itt a recept!
A pogácsához ezt vedd meg!
300 gr búzaliszt
100 gr rétesliszt
100 gr fehér kenyérliszt( magokkal)
500 gr tehéntúró
200 gr vaj
1 dl sűrű tejszín (főző)
100 gr reszelt lágy sajt
2 db tojássárgája
50 gr élesztő
20 gr só
10 dkg pirított hántolt tökmag
A leveshez ezt!
1 fej vöröshagyma
1 fej zellergumó
1 ek olívaolaj
2 dkg vaj
1 dl főzőtejszín
1 liter alap lé (víz is jó, de mire)
só, bors, szerecsendió
10 dkg kesudió
A sütőt melegítsd elő 200 fokra. Öntsd egybe az alapanyagokat (lisztet átszitálva, vajat puhán) és keverd össze, jól gyúrd meg! Terítsd le konyharuhával, majd 30 percig melegen keleszd! Aztán 30 percre tedd a hűtőbe. Ha kihűlt, nyújtsd ki és irdald be a tetejét majd kend meg egy tojással, hajtogasd össze és újra nyújtsd ki másfél centi vastagra. Szaggass belőle pogikat (4 cm), tedd tepsire őket, (tegyél alá sütőpapírt) tojással kend meg, majd pihentesd jó negyed órát, süsd 20 percig. Ne tovább!
A leveshez a kesut pirítsd meg! A hagymát vágd fel finomra, olajon és a vajon párold. Öntsd fel 2-3 kanál vízzel, főzd puhára a hagymát. Közben a zellert pucold meg és apríts fel apró darabokra. Add a puha hagymához, engedd fel az alap lével. Főzd puhára. Add hozzá a tejszínt és a kesu kétharmadát. Botmixerrel pürésítsd, sóval, borssal, szerecsendióval ízesítsd. Az utóbbival csak ésszel, a kevesebb itt több.
Tálald! A pogival kicsit várj, hogy kihűljön! Kicsinálja a gyomrodat, ha mohó vagy! De tudod mit? Megérdemled! Én sem bírtam ki!
Ha valaki bevállalja, hogy megsüti, garantálom, hogy hetente megismétli majd.
Elképesztően puha, ízes, lágy, omlós, ropogós! A levessel pedig olyan puszi haverok, hogy kevés ilyen harmóniát éreztem a számban az elmúlt hetekben.
Tedd a szádba és rágd!
Igen! Ez a mennyország!
Jöttek az unalmas ötletek, de valahogy egyikhez sem volt túl sok kedvem. Tészta? Rétes? Tőtöttzsemle? Neeem! Egyik sem az igazi. Ennél többet akartam és olyat, amit már régen nem ettem és valami kapcsolat is létrejön köztem és közötte, míg elkészítem. Megálltam a receptes polc előtt és eszembe jutott, hogy névnapomra kaptam egy klassz sütis könyvet, amiben az összes klasszikus pogi recept is benne van. Összefutott az összes nyál a számban, eszembe jutottak a régi, otthoni pogácsák, amiket anyu sütött és arra gondoltam, hogy épp itt lenne az ideje, hogy én is megalapozzam a saját pogi kultuszomat. Jobb időt nem is találhattam volna erre, kezdjük, mondjuk egy klassz túrós pogival. Szuper!
Pogácsa! Kinek mi jut róla eszébe?
Ugye, jöhet a hamuban sült cucc! Sima ügy! Lehet ugyebár az otthoni hangulat! Ezt már ellőttem! Nekem eszembe jut első kedves munkahelyem is a csepeli Auchan képében. Ott Isteni pogácsákat ettem. Persze híztam is veszettül! Aztán eszembe jut kedves főiskolám is, azaz nem is az iskola, hanem a Sztár nevű egység a mellette található éjjel-nappalival együtt. Ezek kéz a kézben jártak egymással, hiszen a szomszédságon túl a tulajdonos is összekötötte őket. Milyen szépen gazdagodtak belőlünk! Hihetetlen! Na, de mi köze van egy kocsmának a pogácsához?
Hmmm? Hát csak annyi, hogy a kis feleseket, amiket a melósok és az alkeszek töltenek magukba műszak előtt, közben, helyett mi elneveztük pogácsának. Senki se kérdezze, hogy honnan jött a név, már nem emlékszem. Fejemet tenném rá, hogy már másnap sem tudtuk, csak arra emlékeztünk, hogy pogácsa lett és ha tehettük, vettük is szorgosan a kis cherry-ket. No, azért nem páleszt nyomtunk meg konyakot. Csak azt az édes cherry-t! Milyen klassz is volt! Papp Zsuzsival nagy egyetértésben!
Nekem ezek jutnak eszembe a pogácsáról! Csupa kellemes emlék. Aztán most beugrott még néhány emlékkép, de azok hoznák magukkal a többit és így tovább, soha sem lenne vége ennek a 22-es csapdájával felérő láncreakciónak.
Alig várom, hogy ehessem!
Enni! Enni! Csak ezen jár az eszem! De mi lenne, ha a kerek pogeszek kapnának egy kis levest is?
Oké! Akkor vissza a zöldségekhez!
Legyen krémes és szezonális! Ennyit kértem csak magamtól! Brokkolit nem! Gombát nem! Esetleg hagyma? Neeem! 1 hete volt! Bár kicsit elidőztem itt, mert annyira szeretem, hogy az már beteges! Majdnem belementem a dologba, amikor kibukott a megoldás az előttem álló kezéből! Egy zeller gurult végig a kövön. Az én zellerem...Igeeen! Már megint egy jel! Fogtam, mértem, vittem, fizettem és azóta már készen várja a túrós-tökmagos kedveseket a lábosában duzzogva.
Zellergumó.
Mit tudunk róla?
Azt, hogy csúnya, sokan nem szeretik, sokan nem ismerik, mert nem tudják, hogy mennyi mindent lehet készíteni belőle. Szegény megrekedt azon a szinten, hogy zutty, bele a húslevesbe és kész. Pedig lehet belőle köret, felfújt, ropogós, önálló leves, desszert és még annyi ,de annyi minden, hogy külön megérne egy fejezetet.
De maradok kicsit ennél a korcsnál. Ha azt mondom zeller, akkor 10-ből 9 embernek biztos, hogy mi jut róla az eszébe? Hát persze, hogy a férfiasság. Azaz annak növelése! De kérdem én, hogy azt is tudjuk, hogy milyen összefüggés van a kettő között vagy csak spontán reagálunk és nem is ismerjük igazából a hátteret.
Nos, én utána jártam. Nektek már nem kell! Semmi alapja az egésznek! Olyan, mint a zsírégető ananász. Egy tonnát kéne belőle enni, hogy kifejtse hatását.
De most öntsünk tiszta vizet a pohárba.
A következő néhány gondolat a potencia zavar körül fog ólálkodni. Nem vagyok érintett a témában, de férfiként számolnom kell azzal, hogy bármikor felütheti a fejét ez a fránya, lelket keményen megviselő, petyhüdt állapot.
Az a helyzet, hogy rohadtul nem csak a tatákat érinti a dolog. Azt olvasom, hogy ebben a mocskos, rohanó világban egyre inkább lejjebb csúszik a kritikus korhatár alsó része.
Eddig a negyven pluszos pasik voltak a leginkább veszélyben, de ez mára lement 35 évre.
A rohanó élet, a kevés mozgás, az elhízás, a cigaretta, az alkohol és a legújabb faktor: a stressz.
Jó hír, hogy ezen zavarok nagy százalékban csak átmenetiek. Rossz hír viszont, hogy mi, bunkó férfiak gyávák vagyunk erről beszélni. Pedig mindig van megoldás. Az esetek túlnyomó többségében az eredet pszichés, amin szakember könnyen tud segíteni. Csak hát oda el kell menni, el kell neki mondani, meg kell vele osztani és őszintének kell vele lenni. Ami ugye rohadt nehéz! Inkább szenvedünk és rágjuk magunkat, amivel csak lejjebb és lejjebb húzzuk saját magunkat. Ez egy ördögi kör.
" A szexuális működésben fennálló zavarok jelentős mértékben kihathatnak az egyén saját testével való általános elégedettségére és általános boldogságára is. A szexuális zavarok közül különösen a merevedési zavar az, ami nagymértékben csökkenti az egyén boldogságát. A merevedési zavar sikeres kezelése tehát nemcsak a szexuális elégedettségre hathat ki, hanem az általános életminőségre is." Itt jegyzem meg, hogy a másik hatásos terápia, ha a partner segítségét kéri a bátor kan. A potencia zavarral küzdő férfiak (47 %) csupán 9 %-a kér bármilyen segítséget.
Tehát drága barátaim! A zeller itt már nem segít! Sem a pirula! Ez már túl van a kékségen! Valaki gyógyítsa meg a lelkemet!
Felvetődhet a kérdés, hogy miért foglalkoztam a témával. A válsz egyszerű! Segíteni szeretnék! Pont.
Most egy éles és meredek kanyarral újra vissza a konyhába! Elkészült a remekmű! Épp most írtam egy barátomnak, hogy el kell őket dugni, mert nem tudom abbahagyni a zabálást. Csak még egyet, meg még egyet, meg még egyet! Jah, kérem! Tudni kell visszafogni a vágyakat! Good bye pogikák! Oda az alakom!
Na, itt a recept!
A pogácsához ezt vedd meg!
300 gr búzaliszt
100 gr rétesliszt
100 gr fehér kenyérliszt( magokkal)
500 gr tehéntúró
200 gr vaj
1 dl sűrű tejszín (főző)
100 gr reszelt lágy sajt
2 db tojássárgája
50 gr élesztő
20 gr só
10 dkg pirított hántolt tökmag
A leveshez ezt!
1 fej vöröshagyma
1 fej zellergumó
1 ek olívaolaj
2 dkg vaj
1 dl főzőtejszín
1 liter alap lé (víz is jó, de mire)
só, bors, szerecsendió
10 dkg kesudió
A sütőt melegítsd elő 200 fokra. Öntsd egybe az alapanyagokat (lisztet átszitálva, vajat puhán) és keverd össze, jól gyúrd meg! Terítsd le konyharuhával, majd 30 percig melegen keleszd! Aztán 30 percre tedd a hűtőbe. Ha kihűlt, nyújtsd ki és irdald be a tetejét majd kend meg egy tojással, hajtogasd össze és újra nyújtsd ki másfél centi vastagra. Szaggass belőle pogikat (4 cm), tedd tepsire őket, (tegyél alá sütőpapírt) tojással kend meg, majd pihentesd jó negyed órát, süsd 20 percig. Ne tovább!
A leveshez a kesut pirítsd meg! A hagymát vágd fel finomra, olajon és a vajon párold. Öntsd fel 2-3 kanál vízzel, főzd puhára a hagymát. Közben a zellert pucold meg és apríts fel apró darabokra. Add a puha hagymához, engedd fel az alap lével. Főzd puhára. Add hozzá a tejszínt és a kesu kétharmadát. Botmixerrel pürésítsd, sóval, borssal, szerecsendióval ízesítsd. Az utóbbival csak ésszel, a kevesebb itt több.
Tálald! A pogival kicsit várj, hogy kihűljön! Kicsinálja a gyomrodat, ha mohó vagy! De tudod mit? Megérdemled! Én sem bírtam ki!
Ha valaki bevállalja, hogy megsüti, garantálom, hogy hetente megismétli majd.
Elképesztően puha, ízes, lágy, omlós, ropogós! A levessel pedig olyan puszi haverok, hogy kevés ilyen harmóniát éreztem a számban az elmúlt hetekben.
Tedd a szádba és rágd!
Igen! Ez a mennyország!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése