Óh! Az a nyugodt, csendes, napsütötte vasárnap reggel! Éppen csak kitöröltem a csipát a szememből, máris azon gondolkodtam, hogy mi a francot kezdjek ezzel a nappal.
Hivatalosan pihenőnek nyilvánítottam, de hamar rájöttem, hogy nem akarok semmirekellő lenni.
Alig múlt hét, a konditerem csak 10kor nyit, ha nagyon tökölök a készülődéssel, akkor is marad még egy csomó idő. Bekapcsoltam a TV-t, a Comedy-n a Hallo! Hallo! ment. Két részt megnéztem, majd fél 10 magasságában elindultunk edzeni.
Persze a turmixom éppen elfogyott, alig csak egy mini dózist tudtam felszippantani szájon át, így muszáj lesz még rátolni egy Túró Rudit! Bevallom, hogy a napi rudam így is, úgy is megvan. Független a portól! Nem tudok és nem is akarok lemondani róla. :) Ha már edzés, kicsit elidőzöm itt, hiszen fontos része az életemnek pontosan kettő éve.
Sokat gondolkodom azon, hogy miért is járok tornázni.
Talán mert egészséges? Talán mert jólesik? Talán mert menő? Talán mert csinos leszek tőle? Hmm!
Sokszor elnézem a többieket és próbálom kitalálni, hogy őket vajon mi motiválja, hátha így én is közelebb kerülök a válaszhoz.
Vegyük például a szemüveges, harmincas csajszit. Naponta találkozom vele, személyi edzésre jár.
Egy idő után feltűnt, hogy valami nem stimmel vele. Strapálja magát, keményen végzi az összes feladatot, mégsem alakul, sőt, ellenkezőleg. Hízik! Nem értettem! Kellett vagy egy hónap, míg megfejtettem, hogy babát vár és megelőz! Szóval ő azért jár, mert fitt akar maradni és könnyen szülni! Le a kalappal előtte! Én meg elsüllyedhetek, mert szerintem sokszor kinevettem magamban. Persze azóta csodálattal nézem, ahogy kitartóan dolgozik.
Második alanyként ott van a szürke nadrágos idősebb hölgy.
Őt 2-3 hónapja szúrtam ki magamnak. Eleinte nem tudtam, hogy hova tegyem a jelenséget. Jött, (mindig ugyan abban a ruciban) megcsinálta a kört és továbbállt. Ahogy figyeltem, néha én szégyelltem magamat, mert sokkal kitartóbb és faszacsávóbb volt nálam.
Aztán eljött a pillanat, amikor odaléptem hozzá és bíztattam, hogy Hajrá, ne add fel! majd közöltem Vele, hogy Ő a példaképem! látszott rajta, hogy olyan jól esik neki, hogy kicsit még zavarba is jött szegénykém. És tessék elhinni, nem hízelegni akartam neki! Meggyőződésem, hogy nekem annyi idős koromra nem lesz ekkora akaratom és ilyen elszántságom, mint neki.
Azt hiszem, hogy nő szeretne maradni. Csinos, életerős nő. Túl az ötvenen is.
És végül, de nem utolsó sorban ott van a 150 kilós golyócsávó. Olyan igazi golyó! Tipikusan az a karakter, akin látszik, hogy jól érzi magát a bőrében, de szerencsére időben jött rá arra is, hogy sokáig nem bírja szuflával ekkora felesleggel nap, mint nap.
Tudom róla, hogy menő vállalkozó (nem ez a tipikus kopasz, nagydarab karakter), megtehetné, hogy befekszik egy kórházba és rendbe hozatja magát, gyomorgyűrűzik, stb.
De nem! Ő jön heti 4-5 alkalommal egy másik barátjával és már az öltözőben megbeszélik, hogy mi az aznapi terv, mire kell jobban odafigyelni, mivel kell többet foglalkozni majd mennek és csinálják.
Időnként csatlakozik hozzájuk pár leányka is, akik csüngenek minden szaván és csodálják, hogy milyen erős és hogy mekkora súlyokat tud felemelni, Ő meg cukin mutatja nekik, hogy melyik gép mire való és ha így vagy úgy húzod vagy éppen tolod, akkor melyik izmodat fogod majd másnap érezni, hogy láza van. Jó látni, hogy meri, tudja és teszi is.
Bevallom! Én azért csinálom, hogy jól nézzek ki! Hogy megmutassam, hogy képes vagyok rá.
De azt szeretném, hogy jöjjön el az-az idő, amikor már nem ez lesz a motiváció, hanem az öröm, amit a többiek arcán látok. Mondjuk annak a 3 embernek az arcán, akiket megfigyeltem. :)
Brrr! Jól elmentem a francba, már megint!
Gyerünk vissza a konyhába. Legyen okom edzeni.
Eredetileg ma nem akartam főzni. Reméltem, hogy le tudok állni legalább egy napra, de rájöttem, hogy ez az egész főzős-írásos izé olyan szinten szippantott magába, hogy képtelen voltam letenni a fakanalat.
Basszus! Rájöttem! Én ezt nagyon élvezem! És ennek igazából örülök! Szóval egy darabig még biztos, hogy főzök! Reszkessetek!
Valami gyorsat, egyszerűt, de mégis vasárnapit kívántam. Vasárnap, husi, krumpli, zöldség... Elkezdtem feltárni a szekrények beltartalmát, nyitogattam a hűtőt és megjött a válasz egy fagyasztott kacsamell képében.
Mellet készítek, krumplipürével, répával, cukkínivel.
A körettel nem volt bibi, tiszta sor. Semmi extra.
De mi legyen a hússal? Konfitáljam? Süssem meg egészben? Vagy szeleteljem és éppen csak dobjam rá a rostra?
Micsoda dilemma!
Mások törvényeket szavaznak meg felelőséggel, én meg itt állok a kacsám előtt és azon tépelődöm, hogy szőröstől vagy bőröstől? Hol itt a morális mérce, kérem szépen? Sebesen ver a szívem!
Aztán megnyugtatom magamat, hogy gombot nyomkodni én is tudok! De kacsa mellett sütni nem biztos, hogy mindenki tud. És ezzel nyugodt lelkiismerettel döntöttem az egészben való sütés mellett. Szavaztam! Pont! Ez egy szabad ország! Sajtószabadsággal!
Tehát közlönybe vele: A Hír igaz! Feri tásra lelt! :)
Különös kapcsolatom van a kacsamellel. A Tv paprikás versenyben kacsát sütöttem! Kiestem! A Fem3-as pilot felvételen kacsát sütöttem! Megnyertem! Ha lesz legközelebb, nem viszek kacsát! :) Nem kockáztatok!
De annyira szeretem! Minden formában és mennyiségben!
Olyan egyszerű elkészíteni és akkora sikert lehet vele aratni, mint egy lefényképezett UFO-val.
Elrontani csak azzal tudod, ha túlsütöd. Az ötödiknél már nem kell pánikolni. Belejössz! :)
Legyen a bőre ropogós, a húsa pedig szaftos és rózsaszín. Én a kacsamellről húsáról beszélek. Nem holmi genitáliáról....:)
Ha én lennék az olvasó, biztos, hogy megkérdezném, hogy mi a sütés titka.
Szerintem nincs titka. Próbálni kell, annyit megér a dolog.
Ha túl véres marad, felszeleteled és kicsit sütöd még a serpenyőben és legközelebb tovább sütöd.
Ha pedig sikerült jobban megsütni a kelleténél, akkor picit többet kell rágni, mint alapjáraton, de a következő nekifutás itt is kárpótol majd. Hiszen tudod, hogy rövidebb ideig kell sütni.
Egy biztos! Megéri próbálkozni.
Hát! Reszkessetek tások, jövünk!
Recept
2 bőrös kacsamell, formára vágva, bőre beirdalva (kereszt alakban, vigyázz, hogy a húst nem sértsd meg, mert sütésnél elfolyjanak az értékes levek és kiszáradhat)
60 dkg főzni való burgonya
2 dl tej ( jó zsíros, én a Cserpes tejet ajánlom)
1 dl tejszín
10 dkg vaj
1 cukkíni
4-5 vékonyabb répa
só,bors, szerecsendió,
Kapcsold be a sütőt 190 fokra. Tegyél fel egy fazékba vizet, amiben a krumplit főzöd. Ha forr, 1 ek sót tegyél bele. Ne az elején, mert nehezebben forr fel a víz. Pucold meg a krumplit és kockázd fel 2x2-re. Ha forr a víz, főzd meg a krumplit. 2-3 percre tedd bele a répákat is, de nem tovább. Aztán vedd ki és várd ki a sorát.Vigyázz! Mivel kicsire vágtad a krumplit, gyorsabban fő, mint ha egészben tennéd. Nem kell szétfőzni, de mivel úgy is püré lesz belőle, nem baj ha kicsit szottyosabb.
A répát pucold meg, de a kis zöld végét hagyd rajta, mert az olyan franciás. A cukkínit vágd ékekre, mondjuk 3 cm hosszúra és 1,5 cm szélesre.
A mellek bőrét beirdalod, sózod,borsozod, majd a bőrös felükkel egy felhevített serpenyőbe teszed őket. Zsiradék nem kell alá, meglátod, hogy csak úgy tocsog majd a saját zsírjában.
4-5 percig süsd, amíg ropogósra nem lesz. Ezt onnan tudod, hogy szép barna lesz és ha kicsit megkocogtatod késsel, hallod, hogy ropogós a hangja. :)
Ezután fordítsd meg és süsd további 3 percig, majd tedd be a sütőbe 12 percre. Olyan serpenyőt használj, aminek a nyele tűzálló. Ha nincsen, akkor tedd egy jénai edény tetejére az izmokat vagy egy tepsire.
Amíg sül a kácsa, a tejet és a tejszínt, na meg a vaj kétharmadát olvaszd össze. A puha burit törd össze és habverő segítségével kezdd el keverni, miközben folyamatosan adagolod hozzá a tejszínes, tejes, vajas elegyet. Jó gyors és határozott mozdulatokkal tedd! Használhatsz kézi mixert is. De így izgalmasabb és kicsit darabosabb is marad. Lesz mit harapni benne.
Hogy ne hűljön ki, takard le egy sütőpapírral, vagy alufóliával. A lényeg, hogy közvetlen érje a krumplit, így nem lesz felület ahol a környező levegővel érintkezzen.
A maradék vajat olvaszd fel. Tedd bele a cukkínit és az előfőzött répákat. 2-3 percig hagyd benne, majd húzd le a tűzről. Sózd, borsozd, ha gondolod egy gerezd fokhagymát is nyomhatsz bele. Csak jót teszel vele.
Na, a kacsa is megsült. Vedd ki a sütőből és pihentesd 2-3 percig.
Aztán kanalazz egy adag pürét egy szép nagy tányérra, pakolj köré pár cukkínit és 1-2 répát, tedd rá a mellett (egészben vagy szeletelve ), locsold meg a zöldséges olajjal és ess neki de azonnal, mert szem nem marad szárazon, ha hagyod kihűlni!
Nyiss mellé egy üveg rozét és élvezkedj, de jó hangosan.
Mert ezt az ételt nem lehet csendben megenni....
Hivatalosan pihenőnek nyilvánítottam, de hamar rájöttem, hogy nem akarok semmirekellő lenni.
Alig múlt hét, a konditerem csak 10kor nyit, ha nagyon tökölök a készülődéssel, akkor is marad még egy csomó idő. Bekapcsoltam a TV-t, a Comedy-n a Hallo! Hallo! ment. Két részt megnéztem, majd fél 10 magasságában elindultunk edzeni.
Persze a turmixom éppen elfogyott, alig csak egy mini dózist tudtam felszippantani szájon át, így muszáj lesz még rátolni egy Túró Rudit! Bevallom, hogy a napi rudam így is, úgy is megvan. Független a portól! Nem tudok és nem is akarok lemondani róla. :) Ha már edzés, kicsit elidőzöm itt, hiszen fontos része az életemnek pontosan kettő éve.
Sokat gondolkodom azon, hogy miért is járok tornázni.
Talán mert egészséges? Talán mert jólesik? Talán mert menő? Talán mert csinos leszek tőle? Hmm!
Sokszor elnézem a többieket és próbálom kitalálni, hogy őket vajon mi motiválja, hátha így én is közelebb kerülök a válaszhoz.
Vegyük például a szemüveges, harmincas csajszit. Naponta találkozom vele, személyi edzésre jár.
Egy idő után feltűnt, hogy valami nem stimmel vele. Strapálja magát, keményen végzi az összes feladatot, mégsem alakul, sőt, ellenkezőleg. Hízik! Nem értettem! Kellett vagy egy hónap, míg megfejtettem, hogy babát vár és megelőz! Szóval ő azért jár, mert fitt akar maradni és könnyen szülni! Le a kalappal előtte! Én meg elsüllyedhetek, mert szerintem sokszor kinevettem magamban. Persze azóta csodálattal nézem, ahogy kitartóan dolgozik.
Második alanyként ott van a szürke nadrágos idősebb hölgy.
Őt 2-3 hónapja szúrtam ki magamnak. Eleinte nem tudtam, hogy hova tegyem a jelenséget. Jött, (mindig ugyan abban a ruciban) megcsinálta a kört és továbbállt. Ahogy figyeltem, néha én szégyelltem magamat, mert sokkal kitartóbb és faszacsávóbb volt nálam.
Aztán eljött a pillanat, amikor odaléptem hozzá és bíztattam, hogy Hajrá, ne add fel! majd közöltem Vele, hogy Ő a példaképem! látszott rajta, hogy olyan jól esik neki, hogy kicsit még zavarba is jött szegénykém. És tessék elhinni, nem hízelegni akartam neki! Meggyőződésem, hogy nekem annyi idős koromra nem lesz ekkora akaratom és ilyen elszántságom, mint neki.
Azt hiszem, hogy nő szeretne maradni. Csinos, életerős nő. Túl az ötvenen is.
És végül, de nem utolsó sorban ott van a 150 kilós golyócsávó. Olyan igazi golyó! Tipikusan az a karakter, akin látszik, hogy jól érzi magát a bőrében, de szerencsére időben jött rá arra is, hogy sokáig nem bírja szuflával ekkora felesleggel nap, mint nap.
Tudom róla, hogy menő vállalkozó (nem ez a tipikus kopasz, nagydarab karakter), megtehetné, hogy befekszik egy kórházba és rendbe hozatja magát, gyomorgyűrűzik, stb.
De nem! Ő jön heti 4-5 alkalommal egy másik barátjával és már az öltözőben megbeszélik, hogy mi az aznapi terv, mire kell jobban odafigyelni, mivel kell többet foglalkozni majd mennek és csinálják.
Időnként csatlakozik hozzájuk pár leányka is, akik csüngenek minden szaván és csodálják, hogy milyen erős és hogy mekkora súlyokat tud felemelni, Ő meg cukin mutatja nekik, hogy melyik gép mire való és ha így vagy úgy húzod vagy éppen tolod, akkor melyik izmodat fogod majd másnap érezni, hogy láza van. Jó látni, hogy meri, tudja és teszi is.
Bevallom! Én azért csinálom, hogy jól nézzek ki! Hogy megmutassam, hogy képes vagyok rá.
De azt szeretném, hogy jöjjön el az-az idő, amikor már nem ez lesz a motiváció, hanem az öröm, amit a többiek arcán látok. Mondjuk annak a 3 embernek az arcán, akiket megfigyeltem. :)
Brrr! Jól elmentem a francba, már megint!
Gyerünk vissza a konyhába. Legyen okom edzeni.
Eredetileg ma nem akartam főzni. Reméltem, hogy le tudok állni legalább egy napra, de rájöttem, hogy ez az egész főzős-írásos izé olyan szinten szippantott magába, hogy képtelen voltam letenni a fakanalat.
Basszus! Rájöttem! Én ezt nagyon élvezem! És ennek igazából örülök! Szóval egy darabig még biztos, hogy főzök! Reszkessetek!
Valami gyorsat, egyszerűt, de mégis vasárnapit kívántam. Vasárnap, husi, krumpli, zöldség... Elkezdtem feltárni a szekrények beltartalmát, nyitogattam a hűtőt és megjött a válasz egy fagyasztott kacsamell képében.
Mellet készítek, krumplipürével, répával, cukkínivel.
A körettel nem volt bibi, tiszta sor. Semmi extra.
De mi legyen a hússal? Konfitáljam? Süssem meg egészben? Vagy szeleteljem és éppen csak dobjam rá a rostra?
Micsoda dilemma!
Mások törvényeket szavaznak meg felelőséggel, én meg itt állok a kacsám előtt és azon tépelődöm, hogy szőröstől vagy bőröstől? Hol itt a morális mérce, kérem szépen? Sebesen ver a szívem!
Aztán megnyugtatom magamat, hogy gombot nyomkodni én is tudok! De kacsa mellett sütni nem biztos, hogy mindenki tud. És ezzel nyugodt lelkiismerettel döntöttem az egészben való sütés mellett. Szavaztam! Pont! Ez egy szabad ország! Sajtószabadsággal!
Tehát közlönybe vele: A Hír igaz! Feri tásra lelt! :)
Különös kapcsolatom van a kacsamellel. A Tv paprikás versenyben kacsát sütöttem! Kiestem! A Fem3-as pilot felvételen kacsát sütöttem! Megnyertem! Ha lesz legközelebb, nem viszek kacsát! :) Nem kockáztatok!
De annyira szeretem! Minden formában és mennyiségben!
Olyan egyszerű elkészíteni és akkora sikert lehet vele aratni, mint egy lefényképezett UFO-val.
Elrontani csak azzal tudod, ha túlsütöd. Az ötödiknél már nem kell pánikolni. Belejössz! :)
Legyen a bőre ropogós, a húsa pedig szaftos és rózsaszín. Én a kacsamellről húsáról beszélek. Nem holmi genitáliáról....:)
Ha én lennék az olvasó, biztos, hogy megkérdezném, hogy mi a sütés titka.
Szerintem nincs titka. Próbálni kell, annyit megér a dolog.
Ha túl véres marad, felszeleteled és kicsit sütöd még a serpenyőben és legközelebb tovább sütöd.
Ha pedig sikerült jobban megsütni a kelleténél, akkor picit többet kell rágni, mint alapjáraton, de a következő nekifutás itt is kárpótol majd. Hiszen tudod, hogy rövidebb ideig kell sütni.
Egy biztos! Megéri próbálkozni.
Hát! Reszkessetek tások, jövünk!
Recept
2 bőrös kacsamell, formára vágva, bőre beirdalva (kereszt alakban, vigyázz, hogy a húst nem sértsd meg, mert sütésnél elfolyjanak az értékes levek és kiszáradhat)
60 dkg főzni való burgonya
2 dl tej ( jó zsíros, én a Cserpes tejet ajánlom)
1 dl tejszín
10 dkg vaj
1 cukkíni
4-5 vékonyabb répa
só,bors, szerecsendió,
Kapcsold be a sütőt 190 fokra. Tegyél fel egy fazékba vizet, amiben a krumplit főzöd. Ha forr, 1 ek sót tegyél bele. Ne az elején, mert nehezebben forr fel a víz. Pucold meg a krumplit és kockázd fel 2x2-re. Ha forr a víz, főzd meg a krumplit. 2-3 percre tedd bele a répákat is, de nem tovább. Aztán vedd ki és várd ki a sorát.Vigyázz! Mivel kicsire vágtad a krumplit, gyorsabban fő, mint ha egészben tennéd. Nem kell szétfőzni, de mivel úgy is püré lesz belőle, nem baj ha kicsit szottyosabb.
A répát pucold meg, de a kis zöld végét hagyd rajta, mert az olyan franciás. A cukkínit vágd ékekre, mondjuk 3 cm hosszúra és 1,5 cm szélesre.
A mellek bőrét beirdalod, sózod,borsozod, majd a bőrös felükkel egy felhevített serpenyőbe teszed őket. Zsiradék nem kell alá, meglátod, hogy csak úgy tocsog majd a saját zsírjában.
4-5 percig süsd, amíg ropogósra nem lesz. Ezt onnan tudod, hogy szép barna lesz és ha kicsit megkocogtatod késsel, hallod, hogy ropogós a hangja. :)
Ezután fordítsd meg és süsd további 3 percig, majd tedd be a sütőbe 12 percre. Olyan serpenyőt használj, aminek a nyele tűzálló. Ha nincsen, akkor tedd egy jénai edény tetejére az izmokat vagy egy tepsire.
Amíg sül a kácsa, a tejet és a tejszínt, na meg a vaj kétharmadát olvaszd össze. A puha burit törd össze és habverő segítségével kezdd el keverni, miközben folyamatosan adagolod hozzá a tejszínes, tejes, vajas elegyet. Jó gyors és határozott mozdulatokkal tedd! Használhatsz kézi mixert is. De így izgalmasabb és kicsit darabosabb is marad. Lesz mit harapni benne.
Hogy ne hűljön ki, takard le egy sütőpapírral, vagy alufóliával. A lényeg, hogy közvetlen érje a krumplit, így nem lesz felület ahol a környező levegővel érintkezzen.
A maradék vajat olvaszd fel. Tedd bele a cukkínit és az előfőzött répákat. 2-3 percig hagyd benne, majd húzd le a tűzről. Sózd, borsozd, ha gondolod egy gerezd fokhagymát is nyomhatsz bele. Csak jót teszel vele.
Na, a kacsa is megsült. Vedd ki a sütőből és pihentesd 2-3 percig.
Aztán kanalazz egy adag pürét egy szép nagy tányérra, pakolj köré pár cukkínit és 1-2 répát, tedd rá a mellett (egészben vagy szeletelve ), locsold meg a zöldséges olajjal és ess neki de azonnal, mert szem nem marad szárazon, ha hagyod kihűlni!
Nyiss mellé egy üveg rozét és élvezkedj, de jó hangosan.
Mert ezt az ételt nem lehet csendben megenni....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése