Lassan egy hónapja már, hogy a kis Jézus születését jól megünnepeltük. Az ünnep eltelt, de a lakás imitt-amott nyomokban még karácsonyt tartalmaz. A csicsás fát annak rendje szerint január 6-án megfosztottam díszeitől és szimpla szemétté léptettem elő. Kitettem a kukák mellé és sorsára hagytam. Bevégezte dolgát. Béke poraira.
Szóval semmi tűlevél. A porszívó jó munkát végzett! Sehol egy színes gömb. Összeszedtem mindet.
Mégis! Nyomokban még itt a karácsony!
Az ablak alatt ott egy tálca szaloncukor! Valaki vigye el, mert folyamatosan rájárok és ennek nem lesz jó vége!
Aztán ott vannak a „láki bambók”! Teleaggatva szarvasokkal, télapókkal, mézeskalácsokkal.
És talán a legviccesebb, mindközül a piros szarvas báb, ami figyelő tekintettel kacsingat a tükör tetejéről a folyosón. Lehet, hogy 11 hónap múlva majd örülök, hogy ennyivel kevesebb dekorációt kell kitennem?
A szaloncukrokat azért addigra kidobom. Ígérem. Bár ha jobban belegondolok, nagymamám kb. 10 éves cukorkákat tett a fára minden évben. Mindenki tudta, hogy nem ehető a cucc, nem kellett mérgezéstől tartani. Olyan szép ezüstpapírba voltak csomagolva, amin csillogott este az izzósor színes fénye, hogy azóta sem láttam olyan klassz csomagolást. Na, igen! A nosztalgia! De nem vagyok még túl fiatal ehhez? Úr isten! Öregszem! Semmi kétség!
Nyomok! Itt vannak körülöttem! Ajándékok képében! Ezek még mindig ott tornyosulnak a padlón, várva, hogy valaki eltegye őket. Most azt gondolhatjátok, hogy hálátlan kutya vagyok és nem becsülöm a kedves meglepetéseket. Pedig higgyétek csak el, hogy ez nem így van. A könyveket naponta forgatom, pont ott kuporognak a fotel mellett. Csak lehajolok értük, lapozom, forgatom őket és miután letelt a közös idő vissza is teszem őket. Észrevétlenül ez lett a helyük. Egy kis káosz az amúgy precíz térben. Szeretem.
Aztán ott vannak az illó olajak. Ők is itt béreltek helyet. Csak csepegtetek párat és visszateszem őket a dobozukba, a könyvek mellé. A helyükre.
És ott van a Hot Pan! Szőröstől-bőröstől, dobozostól.
Kerülgetem már egy ideje, hogy kibontom legalább, de olyan kis kompakt az egész, hogy nem volt szívem nekiesni.
A mai napig. Mert ma végre eljött az ideje. Kezelésbe vettük egymást és működésbe hoztam a szerkezetet. Utólag már mondhatom, hogy átment a teszten, szóval maradhat.
Lassan-lassan minden a helyére kerül. Szeretem, hogy maradt még egy kis karácsony! Olyan szép volt a tavalyi, hogy kellemes visszaidézni a napokat. Talán ezért is maradtak itt a nyomok! Nem véletlenül, lustaságból.
Apropó! Lustaság! Fáradt vagyok! Nagyon fáradt.
Tegnap este kedves vendégeim voltak, jó borivó cimborák. Edit ( Drága, kedvenc évszakom) és Réka (mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma) személyében.
Mondanom se kell! Remek este volt a tegnapi is. Nem olyan csendes, ám annál harsányabb. Na bumm! Egyszer élünk! Megvolt minden, ami kell!
Sajtószabadság? Megvolt! Szerelem? Megvolt! Munka? Megvolt! Fogyókúra ? Megvolt! De még mennyire! Le a muffin toppal! Agárprojektet mindenkinek! ( Légy olyan karcsú, mint egy agár, ne olyan gyors! )
De mi is a muffin top?
A minap olvastam, hogy Amerikában elterjedt egy nagyon találó kifejezés arra a jelenségre, amikor a kicsi, pici hájacska kidudorodik a farmer derékrészén túlra. Na, ezt ott muffin top-nak hívják. Vajon miért?
( Ugye a muffin felső része gombakalapként helyezkedik el az alsó törzsön. Ezt a kalaprészt hasonlítják a kibuggyanó hájhoz és nevezik a muffin tetejének. )
Mit nekünk úszógumi? Ezen az egy napon már mi múlhat? Marcipánnal ünnepeltünk! Ha már lúd!
Ünnepeltünk és közben csak jöttek és jöttek a gondolatok. Fene se tudja, hogyan,de éjfél körül már Horvátországban áztattuk lábainkat és magunkat is, a kocsmák hűvös sötétjében.
Nagy sóhaj,tenger, pálma, levendula, kabóca, míg valaki egyszer csak bemondta a tutit! Nyáron menjünk vitorlázni! Juhéjj! Persze, menjünk! Úr Isten! Réka képes megszervezni! Aham! Szóval nyáron megyünk vitorlázni!
Kapitány! Rettegj! A hajód most sirasd, veszélyben az Adria!
A mai falathalmazt is az Adria ihlette. Muszakát sütök, de nem klasszikus formában.
Egyrészt a muszaka ugye görög étel, másrészt bárányhússal az igazi és nem cocával.
A hús persze cserélhető, vagy teljesen kihagyható.
Recept
2 padlizsán (olyan közepes méret)
2 cukkini (ez sincs a klasszikus muszakában)
1 fej vöröshagyma
Fél kg darált hús (nekem sertés)
Só,bors, fokhagyma, őrölt kömény, friss csokor petrezselyem
3-4 paradicsom
10 dkg füstölt sajt
1 zacskó mini mozzarella
2-3 ek olíva olaj
Sütőt kapcsold be 180 fokra. 5-ös fokozat.
A hagymát és a petrust, na meg a fokhagymát vágd finomra. Padlizsánt, cukkínit karikázd fel 1 cm vastag szeletekre és kezd el elősütni őket kevés olajon.3-3 percig mindkét oldalon. Kapjanak szép színt. A paradicsomot hámozd meg, kockázd fel. Pirítsd egy nagyobb serpenyőben az olajjal, majd add hozzá a húst. 3-4 perc után add hozzá a fokhagymát és a paradicsomot. Fűszerezd. Add hozzá a petrust is. 4-5 perc után végeztél. Vegyél egy hőálló tálat vagy mélyebb tepsit (úgy 30x20 cm) és kezd el rétegezni a sorokat. Alulra vegyesen cukkíni, padlizsán, majd arra hús, és reszelt sajt. Majd újabb zöldség. A tetejére szórd szét a mozzarellát.
Told be a sütőbe és süsd 40 percig.
Ha kész, vedd ki és kicsit hagyd állni. Ha nem találod intenzívnek a fűszerezést, nyugodtan használj oregánót, bazsalikomot.
Szórd a rétegek közé, vagy add a húshoz a többivel együtt. Jó, ha veszel frisset! Mennyei!
Az biztos, hogy nem egy karácsonyi étel! De nagyon egyszerű és nagyon finom. Vitathatatlan. És ha füstölt sajtot is használsz, akkor az íze még pazarabb lesz. Egyszerű, de nagyszerű. És teljesen egészséges!
Jaj! Majd' elfelejtettem! A HOT-PAN jó szolgálatot tett. (A TV Shop-ban Serényi kollega reklámozza) A zöldségeket azon sütöttem elő. Remek kis gép. Nyáron rommá használom a teraszon! Az biztos!
Így a végén be kell vallanom, Nektek, hogy ma nem vagyok formában. Kérlek, nézzétek el nekem, de teljesen szétestem. Holnap Londonba utazunk és én már félig ott vagyok, nem itt. Ezért is zavaros a mai poszt, tudom.
Kavarog a fejemben minden baromság. Valaki vegye le és mossa ki nekem. Könyörgöm! Tisztán akarok látni!
Kapitány! Hajtóműveket be! Irány London! Az Adria csak nyáron meleg!
Szóval semmi tűlevél. A porszívó jó munkát végzett! Sehol egy színes gömb. Összeszedtem mindet.
Mégis! Nyomokban még itt a karácsony!
Az ablak alatt ott egy tálca szaloncukor! Valaki vigye el, mert folyamatosan rájárok és ennek nem lesz jó vége!
Aztán ott vannak a „láki bambók”! Teleaggatva szarvasokkal, télapókkal, mézeskalácsokkal.
És talán a legviccesebb, mindközül a piros szarvas báb, ami figyelő tekintettel kacsingat a tükör tetejéről a folyosón. Lehet, hogy 11 hónap múlva majd örülök, hogy ennyivel kevesebb dekorációt kell kitennem?
A szaloncukrokat azért addigra kidobom. Ígérem. Bár ha jobban belegondolok, nagymamám kb. 10 éves cukorkákat tett a fára minden évben. Mindenki tudta, hogy nem ehető a cucc, nem kellett mérgezéstől tartani. Olyan szép ezüstpapírba voltak csomagolva, amin csillogott este az izzósor színes fénye, hogy azóta sem láttam olyan klassz csomagolást. Na, igen! A nosztalgia! De nem vagyok még túl fiatal ehhez? Úr isten! Öregszem! Semmi kétség!
Nyomok! Itt vannak körülöttem! Ajándékok képében! Ezek még mindig ott tornyosulnak a padlón, várva, hogy valaki eltegye őket. Most azt gondolhatjátok, hogy hálátlan kutya vagyok és nem becsülöm a kedves meglepetéseket. Pedig higgyétek csak el, hogy ez nem így van. A könyveket naponta forgatom, pont ott kuporognak a fotel mellett. Csak lehajolok értük, lapozom, forgatom őket és miután letelt a közös idő vissza is teszem őket. Észrevétlenül ez lett a helyük. Egy kis káosz az amúgy precíz térben. Szeretem.
Aztán ott vannak az illó olajak. Ők is itt béreltek helyet. Csak csepegtetek párat és visszateszem őket a dobozukba, a könyvek mellé. A helyükre.
És ott van a Hot Pan! Szőröstől-bőröstől, dobozostól.
Kerülgetem már egy ideje, hogy kibontom legalább, de olyan kis kompakt az egész, hogy nem volt szívem nekiesni.
A mai napig. Mert ma végre eljött az ideje. Kezelésbe vettük egymást és működésbe hoztam a szerkezetet. Utólag már mondhatom, hogy átment a teszten, szóval maradhat.
Lassan-lassan minden a helyére kerül. Szeretem, hogy maradt még egy kis karácsony! Olyan szép volt a tavalyi, hogy kellemes visszaidézni a napokat. Talán ezért is maradtak itt a nyomok! Nem véletlenül, lustaságból.
Apropó! Lustaság! Fáradt vagyok! Nagyon fáradt.
Tegnap este kedves vendégeim voltak, jó borivó cimborák. Edit ( Drága, kedvenc évszakom) és Réka (mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma) személyében.
Mondanom se kell! Remek este volt a tegnapi is. Nem olyan csendes, ám annál harsányabb. Na bumm! Egyszer élünk! Megvolt minden, ami kell!
Sajtószabadság? Megvolt! Szerelem? Megvolt! Munka? Megvolt! Fogyókúra ? Megvolt! De még mennyire! Le a muffin toppal! Agárprojektet mindenkinek! ( Légy olyan karcsú, mint egy agár, ne olyan gyors! )
De mi is a muffin top?
A minap olvastam, hogy Amerikában elterjedt egy nagyon találó kifejezés arra a jelenségre, amikor a kicsi, pici hájacska kidudorodik a farmer derékrészén túlra. Na, ezt ott muffin top-nak hívják. Vajon miért?
( Ugye a muffin felső része gombakalapként helyezkedik el az alsó törzsön. Ezt a kalaprészt hasonlítják a kibuggyanó hájhoz és nevezik a muffin tetejének. )
Mit nekünk úszógumi? Ezen az egy napon már mi múlhat? Marcipánnal ünnepeltünk! Ha már lúd!
Ünnepeltünk és közben csak jöttek és jöttek a gondolatok. Fene se tudja, hogyan,de éjfél körül már Horvátországban áztattuk lábainkat és magunkat is, a kocsmák hűvös sötétjében.
Nagy sóhaj,tenger, pálma, levendula, kabóca, míg valaki egyszer csak bemondta a tutit! Nyáron menjünk vitorlázni! Juhéjj! Persze, menjünk! Úr Isten! Réka képes megszervezni! Aham! Szóval nyáron megyünk vitorlázni!
Kapitány! Rettegj! A hajód most sirasd, veszélyben az Adria!
A mai falathalmazt is az Adria ihlette. Muszakát sütök, de nem klasszikus formában.
Egyrészt a muszaka ugye görög étel, másrészt bárányhússal az igazi és nem cocával.
A hús persze cserélhető, vagy teljesen kihagyható.
Recept
2 padlizsán (olyan közepes méret)
2 cukkini (ez sincs a klasszikus muszakában)
1 fej vöröshagyma
Fél kg darált hús (nekem sertés)
Só,bors, fokhagyma, őrölt kömény, friss csokor petrezselyem
3-4 paradicsom
10 dkg füstölt sajt
1 zacskó mini mozzarella
2-3 ek olíva olaj
Sütőt kapcsold be 180 fokra. 5-ös fokozat.
A hagymát és a petrust, na meg a fokhagymát vágd finomra. Padlizsánt, cukkínit karikázd fel 1 cm vastag szeletekre és kezd el elősütni őket kevés olajon.3-3 percig mindkét oldalon. Kapjanak szép színt. A paradicsomot hámozd meg, kockázd fel. Pirítsd egy nagyobb serpenyőben az olajjal, majd add hozzá a húst. 3-4 perc után add hozzá a fokhagymát és a paradicsomot. Fűszerezd. Add hozzá a petrust is. 4-5 perc után végeztél. Vegyél egy hőálló tálat vagy mélyebb tepsit (úgy 30x20 cm) és kezd el rétegezni a sorokat. Alulra vegyesen cukkíni, padlizsán, majd arra hús, és reszelt sajt. Majd újabb zöldség. A tetejére szórd szét a mozzarellát.
Told be a sütőbe és süsd 40 percig.
Ha kész, vedd ki és kicsit hagyd állni. Ha nem találod intenzívnek a fűszerezést, nyugodtan használj oregánót, bazsalikomot.
Szórd a rétegek közé, vagy add a húshoz a többivel együtt. Jó, ha veszel frisset! Mennyei!
Az biztos, hogy nem egy karácsonyi étel! De nagyon egyszerű és nagyon finom. Vitathatatlan. És ha füstölt sajtot is használsz, akkor az íze még pazarabb lesz. Egyszerű, de nagyszerű. És teljesen egészséges!
Jaj! Majd' elfelejtettem! A HOT-PAN jó szolgálatot tett. (A TV Shop-ban Serényi kollega reklámozza) A zöldségeket azon sütöttem elő. Remek kis gép. Nyáron rommá használom a teraszon! Az biztos!
Így a végén be kell vallanom, Nektek, hogy ma nem vagyok formában. Kérlek, nézzétek el nekem, de teljesen szétestem. Holnap Londonba utazunk és én már félig ott vagyok, nem itt. Ezért is zavaros a mai poszt, tudom.
Kavarog a fejemben minden baromság. Valaki vegye le és mossa ki nekem. Könyörgöm! Tisztán akarok látni!
Kapitány! Hajtóműveket be! Irány London! Az Adria csak nyáron meleg!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése