A mai aktuálist pontosan annyiból áll elkészíteni, mint ahogy a cím mondja! Egy nagyon egyszerű, de annál nagyszerűbb levest és egy hozzá igencsak passzoló "csigát" adok ma közre, minden lélekpanasz nélkül. Imádom a leveseket, a minimális szakértelmet igénylőket pedig egyenesen Istenítem. Közhely a következő gondolat, de a primitív ételekkel lehet a legnagyobb sikert elérni, mert azok hagyják magukat a leginkább alakítani, formálni. Kicsit olyan ez, mint agyaggal korongozni. Elkezdesz egy tányért formázni, de a végén úgy is hamutartó lesz belőle, mert valahogy hiányozik a mozdulat egyszerűsége. Nos, ennél a levesnél kevés tartalmasabb, finomabb, olcsóbb és önmagát majdhogynem megfőző levesféle jut most az eszembe. Persze, tudom, hogy van egy csomó ilyen és lehet tolni az ötleteket teljes bátrosággal, de a blogger kiváltsága éppen az, hogy túlzásokba essen és elkapja a hév, hogy nagyokat mondjon és finomakat alkosson! Csak legyen meg a kellő lendület!
Hát, engem ma is elkapott a hullám, pedig a tegnapi káposzta után úgy éreztem, hogy soha többet nem eszem és nem is főzök, pláne nem egymás után a kettőt, mégis úgy alakult, hogy korgó gyomrom bizony legyőzte a nem túl erős elhatározást és ma is azon kaptam magamat, hogy lelkesen vásárolok, mint aki nem fetrengett félhalottam alig pár órája a paplan és a párna idegesítő puhasága és feltűnően gonosz, mondhatni kárörvendő ropogása kíséretében. Remek! Ma sem saláta van! Pedig itt a tavasz, ahogy Kovács Évi is megírta azt a fészbúkon vala! De ma még telelek egy kicsit! Ugye nem baj?
Hagymaleves, brindzás- kakukkfüves csigával! Ezt nektek!
Recept
70-80 dkg vöröshagyma megpucolva, vékonyra szeletelve
6 dkg vaj
1 kk olíva olaj
1 kk jobb minőségű mustár (dijoni, ha lehet, abból is a magos a legjobb)
1 ek konyak vagy 1 dl száraz fehérbor (nem kötelező, de nélküle az élet gyötrelem)
só, frissen őrölt bors
3 csipet liszt
1 liter alap lé (fontos, hajlandó vagyok belemenni a kockás verzióba is, mert enélkül nem lehet jó hagymalevest főzni)
A csigákhoz
1 tekercs bolti leveles tészta 10 percig szobahőmérsékleten hagyva, csomagolva( én Spar-ost vettem, remekül működik)
10 dkg szobahőmérsékletű brindza (vagy krémes juhtúró)
1 kk finomra vágott friss kakukkfű- jó a szárított is)
1 kk egész köménymag
1 ek sajtkrém ( tömlős medve)
Kapcsoljuk be a sütőt 200 fokra.
A vajat olvasszuk össze az olajjal. Adjuk rá a szeletelt hagymát, sózzuk finoman és jó fél órán keresztül azon dolgozunk, hogy a hagyma cukortartalma karamellizálódjék. Imádom a zöldséges saját cukortartalmát kihasználni a saját javunkra. Ez nagyon fontos momentum, mert ettől kapja meg a leves a jellegzetes édeskés ízét és a színe is ennek köszönheti a halvány karamelles árnyalatot. Nos, az a lényeg, hogy fedő nélkül 5-6 percig fonnyasszuk a hagymát, majd a maradék időben közepes lángon fedő alatt tesszük ugyanezt. Én cselesen néha-néha szándékosan lepírrantom, hogy ettől még szebb és még ízesebb legyen majd a végén.
Amíg párolódik a hagyma, tekerjük le a bolti leveles tésztát. Ebben az a jó, hogy a nagy szakácsok is használják ezeket, szóval nem kell mosolyogni, hogy lám-lám, bort iszik és vizet prédikál. Egy jó leveles tészta elkészítése egy napi munka, de ha valaki gondolja, ugorjon neki, megéri. Egyszer én is benevezek és rétest is fogok nyújtani. :)
Szóval kitekerjük a tésztát! A tekercsben van sütőpapír is, amit nem dobunk el, alatta hagyjuk.
A brindzát kikeverjük a sajtkrémmel, hozzáadjuk a kakukkfüvet és egyenletesen elkenjük a masszát az egész tészta felületén. A szélein maradjon fél-fél cm üresen. Hosszában szépen feltekerjük a sütőpapír segítségével úgy, hogy azt nem tekerjük bele a hengerbe. Ha megvagyunk, a papírral kibélelünk egy lapos tepsit, majd a tésztahengert másfél cm vastag szeletekre vágjuk. Fektesd el őket és lapítsd ki nagyjából 6-7 mm vastagságú csigákra. Tedd őket 3-4 cm távolságra a tepsire, szórd meg őket egész köménnyel (nem kötelező) majd told a sütőbe 17-20 percre. Szép aranysárgára süsd őket. Ha van légkeverésed, 15-17 perc is elég.
Közben, ha olyan már a hagymánk, mint a vajkaramella színe, mehet hozzá a mustár. Keverjük el, öntsük fel a borral vagy konyakkal, majd szórjuk rá a lisztet és hagyjuk, hogy a leve magába szívja. Itt vesszük az alap levet, amivel felöntjük a levest és főzzük 4-5 percig. Ha forrt egyet, sózzuk, borsozzuk. Így kellően édeskés, a mustártól és az alkoholtól mégis kicsit fanyarkás, savanykás ízt kell éreznünk. Remek párosítás az övék, nálam kéz a kézben járnak.
Első olvasatra hosszúnak tűnik az elkészítés. Pedig higgyétek el, hogy gyors, és egyszerű. Amíg fő a leves, addig sül a tészta. Tisztára olyan, mintha palacsintát töltene az ember. Semmi extra, nem nagy kunszt! Fogjatok a szavamon! Hiszen semmi mást nem csinálsz, csak aprítod, megfőzöd, tekered és megsütöd! Kell ennél egyszerűbb leírás? A csigákkal vendéget is várhatsz. És a babérokat is te arathatod le!
